Nagy baj van Amerikában

A vélemények egy-egy okot neveznek meg a konfliktus forrásaként, elhanyagolva a probléma sokszínűségét.

Oakland, 2020. július 26. A Black Lives Matter mozgalom tüntetése a kaliforniai Oaklandben 2020. július 25-én. Az egyik felirat jelentése: ez a rendszer nem újítható meg, meg kell dönteni. MTI/AP/Christian Monterrosa Fotó: Christian Monterrosa

Akkor tulajdonképpen az anarchián kívül mi is ennek a mozgalomnak a célja? Amennyire ki lehet venni a mozgalmat gerjesztő hangokból, az indíttatás nem más, mint panaszok gyűjteménye. Fiatal, többnyire felsőfokú végzettséggel rendelkező radikálisok magát az országot összetartó elveket és erőket kívánják megsemmisíteni, és egy új, általuk elképzelt radikálisan más világot teremteni. Amennyire érthető a törekvésük, ez az új világ kommunista, szocialista és anarchista elvekre épülne, és nagymértékben nélkülözné a sajtó- és szólásszabadság jelenlegi amerikai értékrendjét. Azok számára, akik ismerik a jelenlegi felsőoktatási rendszert az Egyesült Államokban, ez nem túlzottan meglepő az elmúlt három-négy évtized fényében. Egy olyan nemzedék vette át a felsőoktatás irányítását az amerikai egyetemeken, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a hagyományos amerikai értékeket és értékrendet. Egy olyan generáció, amely támogatja a revizionista történelmet, és amely nem hisz sem az amerikai tapasztalat és teljesítmény nagyszerűségében, sem abban, hogy a holnap mindig jobb lesz, mint a tegnap. Hivatalos álláspontjuk az, hogy le kell dönteni az amerikai múlt kiemelkedő egyéniségeinek szobrait, amennyiben a múlt nagy embereinek valamilyen tevékenysége ellenkezik a mozgalom mai értékeivel. A BLM egyik kedvenc törekvése a nem létező intézményes rasszizmus eltörlése. Ez azért különösen visszatetsző, mert amíg a rasszizmus természetesen létezik minden országban, az Egyesült Államokban is, az intézményes rasszizmus egyszerűen nem létező képződmény a mai Egyesült Államokban.

Donald Trump rendkívül sok jó, hasznos és használható elv hangoztatásával lett elnök, és becsületére legyen mondva, ezeket az elveket próbálta is megvalósítani, de személyisége, az országot megosztó gesztusai miatt ez nem sikerült. Így aztán ő is a probléma része lett, de politikusként nem egyedül. Az amerikai nagyvárosok jó része demokrata párti politikusok vezetése alatt áll. Ezek a politikusok arcpirító cinkossággal kezelik a városukban tomboló erőszakot. Motivációjuk egyrészt a hatalom megtartása, másrészt pedig a rendbontás felelősségének hárítása a rendőrségre, a rendfenntartó erőkre, az elnökre, a szövetségi kormányra, általában mindenkire, akik nem az ő újraválasztásukat segítenék.

A jelenlegi amerikai rendzavarás forrása természetesen és végső soron, mint mindig, gazdasági eredetű is. Egy olyan generáció nőtt fel, amely – szüleikkel ellentétben – nem gondolja, hogy neki jobb, könnyebb és gazdagabb lesz az élete, mint az előző nemzedéknek volt. A nyugati félteke dezindusztrializációja, Kína felemelkedése, a lakosság körében egyre inkább megfigyelhető tátongó jövedelemkülönbség és az ország felelőtlen politikusok általi eladósítása mind nagyban hozzájárulnak a jelen törekvésekhez. Így aztán amikor megkérdezik tőlem, hogy mi is a baj Amerikával, rendkívül nehéz egy gyors, pontos és intellektuálisan kielégítő választ adnom. Az objektív résztvevő csak remélni tudja, hogy hamarosan ismét azt az Amerikát látjuk, amelyet – most már évszázadokon keresztül – oly sok szabadságszerető ember nagyon szeretett.

A szerző amerikai–magyar jogász és üzletember