Ötven javaslat a gazdaság dinamizálására

Az MNB új, ötvenpontos csomagja a kormány válságkezelő és gazdaságélénkítő programját kívánja támogatni.

Egyre nyilvánvalóbb az, hogy az Európai Unióban és Magyarországon is kétféle embertípus létezik. Egyrészt vannak azok, akik minden erejüket, tudásukat, pénzüket arra fordítják, hogy megakadályozzák a járvány leküzdését, a gazdaság újbóli lendületbe kerülését. Ők attól sem riadnak vissza, hogy hazugságokat, rágalmakat terjesztve próbálják ellehetetleníteni azokat a társaikat, akik vállvetve, sokszor magukat sem kímélve, minden erejüket megfeszítve dolgoznak a járvány sújtotta országok gazdaságának újbóli lendületbe hozásáért.

Utóbbira jó példák azok a kezdeményezések, amelyekkel az egészségügyben dolgozókat, a kormány válságkezelő és gazdaságélénkítő erőfeszítéseit segítik.

Egy ilyen indítvány a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új, ötvenpontos csomagja, amellyel a magyar kormány válságkezelő és gazdaságélénkítő programját kívánja támogatni a koronavírus-járvány második hulláma által okozott rendkívüli helyzetben. A második hullám kibontakozása a korábbiaknál is sokkal összetettebb beavatkozást igényel: egyszerre kell megoldani az emberek életének és egészségének megőrzését, valamint a gazdaság működőképességének fenntartását. Mindehhez a költségvetési, a monetáris és a versenypolitika minden korábbinál összehangoltabb megvalósítására van szükség. De legalább ennyire fontos a családok védelme, a munkahelyek megőrzése, a célzott adócsökkentések és a beruházási programok felgyorsítása is.

Az MNB javaslatainak készítői egyértelművé tették, hogy a munkahelyek védelmét, a foglalkoztatás megőrzését továbbra is kiemelten kell kezelni. Továbbá felhívják a döntéshozók figyelmét arra, hogy a hiteltartozások mellett a szállítói tartozásokat is csökkenteni kell a veszélyes körbetartozások láncolata kialakulásának elkerülése érdekében.

A jövő szempontjából nagy jelentőségű, hogy már most meg kell alapozni a válság utáni felzárkózást is, hangsúlyt fektetve olyan, a XXI. század kezdetére meghatározóvá váló megatrendekre, mint a digitalizációra vagy a zöldgazdaságra.

Az MNB szakértői a javaslataik összeállításánál abból indultak ki, hogy a járvány negatív következményeit azoknak az európai országoknak sikerült csökkenteni, amelyek a kieső magánkeresletet képesek voltak kormányzati kereslettel legalább részben pótolni. Magyarország esetében a járvány negatív gazdasági hatásait növelte, hogy éppen azokat a területeket érintette leginkább, amelyek a gazdasági növekedés meghatározó részét adták az elmúlt években: a járműipart, a turizmust és a beruházásokat.

A Magyar Nemzeti Bank új, ötvenpontos csomagja tíz területen – munkaerőpiac, családbarát környezet, lakáspiac és otthonteremtés, általános és célzott keresletélénkítés, pénzügyi rendszer, állami és vállalati beruházások, valamint külföldi befektetések, zöldgazdaság, digitalizáció, mindennapi élet és gazdaságszervezés – fogalmaz meg részletes intézkedési javaslatokat. Az ötven javasolt intézkedés teljes egészében átfogja azokat a területeket, amelyek különleges jelentőséggel bírnak a magyar gazdaság újbóli dinamizálása szempontjából.

Számos szívet melengető és észszerű intézkedést ajánlanak az ötvenpontos csomag készítői a döntéshozók figyelmébe. Többek között a munkahelyvédelmi bértámogatások folytatását és egyszerűsítését, a közfoglalkoztatás bővítését és a piaci foglalkoztatás támogatását, a járványhelyzettel kapcsolatos adókedvezmények újbóli bevezetését, a családi adókedvezmények összegének növelését, a kisgyermeket nevelő, részmunkaidőben foglalkoztatott anyák szja-mentességét, és magasabb álláskeresési járadékot javasolnak a gyermeket nevelő munkanélkülieknek.

Továbbá bérlakásprogramot szorgalmaznak a fiataloknak és az állami alkalmazottaknak, a magáncélú ingatlanok építése utáni áfa visszatérítését az összes településen. A gázárak több lépcsőben történő csökkentését, az egészségügyben és az oktatásban dolgozók béremelését, a veszélyhelyzetbe kerülő, nemzetgazdaságilag fontos vállalatok megmentését, az otthoni munkavégzés támogatását indítványozzák. Javasolják a bölcsődefejlesztési programok gyorsítását, a magas hozzáadott értékű külföldi befektetések vonzásának erősítését, a kiszállított és elviteles ételek áfakulcsának öt százalékra csökkentését, az alapvető élelmiszerek vásárlásának támogatását a nagycsaládosok és a nyugdíjasok számára.

De fontosnak vélik emellett a mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztését, a magyar információbiztonsági szoftveripar támogatását és a kreatívipar fejlesztését, a távmunka biztosítását a gyermekes munkavállalók igénye esetén, valamint a hiteltörlesztési moratórium célzott meghosszabbítását is.

Miközben az MNB szakértői és a magyar emberek döntő többsége vállvetve harcol a járvány és a válság negatív hatásai­nak csökkentése érdekében, eközben a brüsszeli eurokraták George Soros vezérletével gőzerővel azon dolgoznak, hogy hogyan akaszthatják meg a járvány legyőzésének folyamatát és a gazdaság újbóli lendületbe hozását gáncsoskodásaikkal, zsarolással, az egyes tagországok egymásnak ugrasztásával.

A szerző közgazdász, egyetemi docens