Ismét az élbolyban Magyarország

A magyar gazdaság újra az élbolyba került 2019-es teljesítménye alapján, visszaelőztük Szlovákiát és Lengyelországot.

Új városrész épül a Kopaszi-gáton. A GDP egyik motorja az otthonteremtési program Fotó: Teknős Miklós

Az első Orbán-kormány idején, vagyis a 2000-es évek elején Magyarország és Csehország között gazdasági fejlettség terén fej fej mellett zajlott a verseny. Nagyjából hasonló fejlettségi szinten álltunk, pedig a csehek közismerten a legfejlettebb gazdasági potenciállal bírnak – évszázadok óta.

A pozitív magyarországi trend azonban megszakadt a 2002-es kormányváltás után. Sokan emlékeznek az első, majd a második száznapos programokra, a „jóléti rendszerváltozás befejezésére”, amiből mi is lett? Dióhéjban: elszálló költségvetések, vele együtt az egekbe ugró államadósság is. És hiába léptünk be az Európai Unióba, a magyar gazdaságon nem látszottak a bődületes többletforrások pozitív hatásai.

Sőt gyakorlatilag mi lettünk az állatorvosi ló az EU-ban: még nyoma sem volt a válságnak, dőltek az uniós pénzek, ugyanakkor nem hasított a gazdaság, hanem a magas államháztartási deficitek eltérítették a normális pályától Magyarországot. 2008-ban megértük azt a szégyent, hogy IMF–EU–Világbank-mentőcsomagban kellett részesülnünk, így kerülhettük el az államcsődöt. Ne feledjük, az uniós tagállamok közül elsőként nekünk kellett nemzetközi pénzügyi támogatást, konkrétan lehívható hitelt kérnünk. A gazdaság fejlődése teljesen megakadt: először a szlovák és az észt gazdaság hagyott le minket, majd a litván is. A horvátok is utolértek minket, csakúgy, mint a lengyelek. Ami persze a legjobban fájt, hogy Szlovákia lett – hosszú időn keresztül – a bezzegország a statisztikák alapján.

Vagyis most jogos a pezsgőbontás: az elmúlt, gazdaságilag sikeres évtized látványos eredménye lett Szlovákia visszaelőzése tavaly. Igaz, még csak egy hajszállal magasabb az főre jutó magyar GDP a szlovákénál, ám a teljesítményt most tényleg el kell ismerni. A sikerhez a gazdasági növekedés mellett pénzügyi egyensúly is kellett, valamint a munkaerőpiac látványos bővülése: soha nem dolgoztak még annyian Magyarországon, mint 2019-ben. Ami pedig a mindennapokat illeti: a koronavírus okozta gazdasági sokk ellenére exportunk állja a sarat.

Mi, magyarok természetesen nem a szlovákokhoz, hanem régóta az osztrákokhoz mérjük magunkat. Mikor érjük utol a sógorékat? A tavalyi adatok alapján a jelenlegi osztrák gazdasági fejlettségi szint hatvan százalékán álltunk, míg a rendszerváltoztatáskor a harmadán. Az, hogy nem teljesen az álom kategóriájába tartozik Ausztria beérése, jelzi az is, hogy van valami, amire büszkék lehetünk ezen a téren: amíg az osztrákok egy főre jutó nemzeti jövedelme a két és félszeresére nőtt a rendszerváltoztatás után eltelt harminc évben, a magyaroké a háromszorosára.

A mostani világgazdasági válság átmenetileg lefékezi ugyan a felzárkózás folyamatát, amennyiben azonban a mögöttünk hagyott egy évtized vívmányait vesszük alapul, minden okunk megvan az optimizmusra.

Nagyot léptünk előre, és jó irányba tartunk. Ha pedig ebben bárki is kételkedik, nézze át alaposan az Eurostat legfrissebb összeállítását. A bizonyítvány Brüsszelből érkezett.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese