Németország, Berlin. Az egyik igen közeli magyar ismerősöm meghívást kapott, hogy egy orvosi csapat tagjaként bővítse sebész-szakmai tudását az egyik helyi klinikán, ezért élve a kínálkozó lehetőséggel, úgy döntött, a családjával együtt kiköltözik egy időre. Ennek már több, mint hét éve, ám az azóta már kétgyermekes anyuka-barátnőm aktívan követi az itthoni eseményeket és rendszeresen jár haza, Magyarországra.
Így történhetett, hogy néhány héttel ezelőtt, amikor itthon fellobbant a Meseország mindenkié című kiadványról a vita, feltettem neki a kérdést, hogy mit gondol: az óvodában, ahová kisebbik fia jár, lehetne-e egy ilyen mesekönyv a könyvespolcon. Lévén, hogy a „haladó nyugatról” van szó, a válasz igen volt, emellett hosszas székfoglalót hallgattam végig a másságról, annak elfogadásáról, az élet sokszínűségéről, a toleranciáról és arról, hogy a felnövekvő nemzedéket milyen jó lenne ebben a szellemiségben útjára engedni. Persze, én is elmondtam neki, mit gondolok a normalitás tengelyéről, szó esett erkölcsi alapokról és a gyermeki fejlődés grádicsairól. Aztán elindult a győzködés arról, miért én látom rosszul a világot, persze köztünk ilyen témákban már kialakult egyfajta bájos koreográfia, amit semmiképp sem neveznék veszekedésnek. Végül megállapodtunk abban, hogy én nem olvasnám fel a gyerekeimnek a könyvet, ő pedig igen. A lényeg azonban nem ez.
Teltek ugyanis a napok és kedves németországi barátnőm megrendülve mesélte el, hogy az óvodában az egyik kisgyermek szülei bejelentették: mindketten nemet változtattak, ezért innentől kezdve a hivatalos megnevezésük is megváltozik. Ennek értelmében apa mostantól nő, azaz Frau, anya pedig férfi, tehát Herr. Az egyikük bemutatta az erről szóló hivatalos dokumentumot is, az (eredetileg) apuka pedig már női ruhát is öltött. Megkértek egyébként mindenkit, hogy ezután ügyeljenek rá, hogy megváltozott a megszólításuk. Szó szerint idézném a barátnőm kommentárját: Azért ez már nekem is sok!
Nem nagyon értettem, miért, hiszen erről szól és ilyen az a világ, amit a modern, nálunk dohos konzervatívoknál sokkal haladóbb szemléletű liberálisok megálmodtak nekünk itt Európában és szerte a világon és amiről nem is olyan régen még cirkalmas eszmefuttatást tartott a barátnőm.