Bár a 2020-as világgazdasági válság súlyosabb az előzőnél, hiszen hasonló kihívásokkal nemzedékek óta nem szembesült a világ, de ez a korszak is véget fog érni hamarosan: például az Európai Bizottság friss, őszi prognózisa szerint jövőre négy, 2022-ben pedig négy és fél százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. Az Európai Unió egészét azonban jelenleg sokkolja a járvány miatti gazdasági helyzet.
A legfontosabb kérdés most az, hogy milyen helyzetben van a magyar gazdaság, milyen bázist örökölt az elmúlt években, a fellendülést miként is készíti elő a kormány, valamint a Magyarországon működő vállalatok, és természetesen a magánszemélyek jövőbe vetett hite is nagyon jelentős tényező.
Jelentős eredmény, hogy több európai uniós tagállamtól eltérően Magyarország elkerülte a járvány legsúlyosabb következményeit, gazdasága nem omlott össze és nem szorult külső segítségre, mint 2008-ban. Aki esetleg már nem emlékezne rá, hazánk volt az első olyan uniós ország, amely szégyenszemre rákényszerült az IMF–EU–Világbank triumvirátus – forintban számolva – hatezermilliárdos hitelkeretére. Amennyiben ezt nem ajánlották volna fel a nemzetközi hitelezők, Magyarország menthetetlenül az államcsőd áldozata lett volna. Gondoljunk csak arra, hogy tizenkét esztendeje lefagyott az állampapírpiac: voltak olyan pillanatok, amikor a befektetők nem vásárolták a magyar állam hitelezését megtestesítő diszkontkincstárjegyeket. Arról nem is beszélve, hogy mind a háztartások, mind pedig a vállalatok svájci frank alapú hitelben voltak eladósodva, a forint beszakadásával pedig megugrottak a törlesztőrészletek. Mi lettünk az EU állatorvosi lova: az uniós támogatások ellenére már a 2008–2009-es világgazdasági krach előtt sem volt érdemi gazdasági növekedés, közben elszállt a központi költségvetés, és az ország – trendiesen szólva – fullban úszott egy másik, nem is uniós ország (Svájc) devizájában eladósodva.
Micsoda különbség ez a mostani helyzethez képest: tavaly csak egy uniós tagállam tudott bennünket gazdasági bővülés terén megelőzni, alacsony államháztartási deficit, beruházási hajlandóság, folyamatosan két számjegyű bérdinamika, alacsony kamatszint mellett. Noha a koronavírus okozta gazdasági sokk miatt a jelentős növekedési korszak idén véget ért, de az elmúlt évtized erőfeszítései nem voltak hiábavalók, hiszen csökkentek a magyar gazdaságot fenyegető kockázatok. Ha pedig rápillantunk a gazdaságpolitikai intézkedésekre, a megszorítások, a húzd meg, ereszd meg korszak helyett a támogatások bővítése, a hozzáférés egyszerűsítése, az üzleti környezet javítása jellemzi a mostani válságkezelést. Tegyük természetesen hozzá: rövid időre a szigorú költségvetési politika is enyhülhet. Enyhülnie is kell, hiszen a kieső vállalati bevételek egy részére a büdzsé vállal fedezetet különböző dotációk kapcsán, ami növeli a hiányt.
