Deutsch utóbb azt nyilatkozta: ő nem érzi sértőnek saját mondatát, de ha az érintett fél sértőnek ítéli, akkor bocsánatot kér. Ezt kétszer is megtette. A kérdés most már csak az, hogy mit szól az egészhez a harmadik fél – a kívülálló személy. Ha egyáltalán van ilyen. Még a mindössze harmincéves magyar Alkotmánybíróság is úgy vélekedett már a kezdet kezdetén – nem utolsó sorban nyugati mintára –, hogy a közszereplőnek többet kell elviselnie, mint az egyszerű halandónak. A halandók egyre inkább úgy vélik, jó lenne tényleg alaposan utána járni, mit is tartalmaznak a jogállam értékei, az általános semmitmondás, hablatyolás most már egy kissé unalmas. Ennyi időt nem érdemes erre pazarolni: ami sok, az tényleg sok. Egyelőre csupán azt rögzítsük, hogy szólásszabadság nélkül aligha lehet jogállamot elképzelni.
Sajnálom Deutsch Tamást
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar NemzetNem azért, mert bocsánatot kért Manfred Webertől, ezt legfeljebb csak furcsállom, de végül is a magánügye.

Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!