A Kína–EU átfogó beruházási megállapodásról

Ez nemcsak Kínának és Európának egyaránt előnyös, hanem hozzájárul a nyitott világgazdaság kiépítéséhez.

Peking, 2020. december 30. A Hszinhua hírügynökség által közreadott képen Hszi-Csin Ping kínai elnök az Európai Unió és Kína közötti átfogó beruházási megállapodásról szóló videó-tanácskozáson vesz részt Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével Pekingben 2020. december 30-án MTI/Hszinhua/AP/Li Xueren Fotó: Li Xueren

Tavaly december 30-án Hszi Csin-ping kínai elnök, Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közösen bejelentették a Kína–EU átfogó beruházási megállapodásról szóló tárgyalások befejezését. Megállapodásra jutottak egy átfogó, kiegyensúlyozott, magas szintű, kölcsönösen előnyös és mindenki számára előnyös beruházási megállapodásról. Ez nemcsak Kínának és Európának egyaránt előnyös, hanem hozzájárul a nyitott világgazdaság kiépítéséhez.

Kína az EU legnagyobb kereskedelmi partnere, az EU pedig Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere, valamint Kína harmadik legnagyobb befektetési forrása és célpontja; a két fél felhalmozott befektetési állománya meghaladja a kétszázmilliárd amerikai dollárt. A kínai vállalatok erős hajlandóságot mutatnak az európai befektetésre. Jelenleg Kína több mint 3200 közvetlen befektetési vállalatot hozott létre Európában, amelyek az EU összes tagállamára kiterjednek. A tőkeáramlás mértéke Kína és Európa között azonban továbbra is viszonylag alacsony. Az EU kínai beruházásai csak Kína külföldi befektetéseinek mintegy öt százalékát teszik ki, és Kína európai beruházásai az EU összes külföldi befektetéseinek csupán a 3,4 százalékát. A beruházási együttműködésnek tehát óriási tere van a fejlődésre.

A Kína–EU átfogó beruházási megállapodás tárgyalási eredményei négy szempontot fednek le: piacra jutási kötelezettségvállalások, tisztességes versenyszabályok, fenntartható fejlődés és vitarendezés; ezeknek a magas szintű nemzetközi-gazdasági és kereskedelmi szabályok adnak irányt az intézményi nyitottságra összpontosítva és kiküszöbölik a Kína és Európa közötti kétirányú beruházások akadályait.

Több lehetőséget kínálnak a kínai és az európai befektetőknek egyaránt; valamennyi fél elemzi, hogy a megállapodás életbelépése után nemcsak fontos szerepet fog játszani a kétoldalú beruházások előmozdításában, hanem elő is fogja segíteni a kétoldalú kereskedelem növekedését és az ipari lánc további integrációját is, amely új kiindulópont lesz a Kína–EU együttműködés elmélyítésében.

A beruházási megállapodás új lendületet ad a világgazdaság fellendülésének a járvány utáni korszakban. A koronavírus-járvány továbbra is terjed, az unilateralizmus és a protekcionizmus továbbra is növekszik, a világgazdaság és a globalizáció súlyosan érintett. Ebben az összefüggésben rendkívül értékes a Kína–EU átfogó beruházási megállapodás megkötése. A megállapodás jelentősége messze meghaladja a kínai és az európai kétoldalú kapcsolatok kiterjedését, ez nemcsak minden fél érdekeinek és a gazdasági globalizáció tendenciájának felel meg, hanem erőteljesen ösztönzi is a világgazdaság fellendülését a járvány utáni időszakban, előmozdítja a globális kereskedelem és beruházások liberalizációját és megkönnyítését, valamint erősíti a nemzetközi közösség a gazdasági globalizáció és a szabadkereskedelem iránti bizalmát.

A Kína–EU átfogó beruházási megállapodás demonstrálja a kínai fél magabiztosságát a magas szintű nyitás előmozdításában. A világ legnagyobb gyáripari országaként és a második legnagyobb országként, ahova külföldi tőke áramlik, Kína nagyobb piaci hozzáférést, magasabb szintű üzleti környezetet, erősebb rendszerezett garanciákat és fényesebb együttműködési kilátásokat biztosít a kölcsönös befektetések számára. Kína elkötelezett egy új fejlődési minta felépítése mellett, amely Európának és a világnak több piaci lehetőséget biztosít és nagyobb teret teremt az együttműködésre, valamint más országokkal is együtt fog dolgozni a gazdasági globalizáció, valamint a szabad és nyitott kereskedelmi és befektetési környezet fenntartásában.

Magyarország fontos tagja az Európai Uniónak és Kína legnagyobb befektetési partnere Közép- és Kelet-Európában. 2020-ban a koronavírus-járvány kihívásának leküzdése érdekében Kína és Magyarország gazdasági és kereskedelmi együttműködése fellendítette a tendenciát, a beruházási és kereskedelmi volumen jelentősen megnőtt. 2020 januárjától novemberig a Kína és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelmi volumen elérte a 10,68 milliárd amerikai dollárt, amely az előző év azonos szakaszához képest 13,6 százalékos növekedést jelent.

Tavaly tíz kínai vállalat beruházási projektje landolt Magyarországon és számos beruházási tervezet haladt tovább a megvalósítás fázisába. Kína először lett Magyarország legnagyobb külföldi tőkeforrása. Úgy gondolom, hogy a Kína–EU átfogó beruházási megállapodás által felszabadított energia és a politikai osztalék pozitív hatása a kínai–magyar beruházási, gazdasági és kereskedelmi együttműködésben szélesebb lehetőségeket nyit meg.

A szerző a kínai nagykövetség szóvivője