A hallgatói sztrájk jogellenes volt

Önkényes és szabálytalan a liberális polgármesterek megtorlása SZFE-ügyben.

20201019 Budapest Performanszot tartott a Független Szabad Egyetem elnevezésű csoport az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Szemere utcai épülete előtt, az eseményen magyar és külföldi egyetemek. A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) diákjainak írt szolidaritási nyilatkozatokat tárták a közönség elé színészek közreműködésével. fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán Forrás: Magyar Nemzet

Az állam, illetőleg a kormányzat ennek felszámolása érdekében létrehozta a gazdasági vezetés tekintetében a kancellári intézményt. Horn Gábor ezt is az egyetemi autonómia durva megsértésének tekintette egy tévévitában. Holott a kancelláriarendszerrel szigorúan el lett választva az egyetemi tudományos és oktatási működés irányítása, amely rektori és szenátusi feladat maradt autonómia mellett, és az intézmény gazdasági működésének az irányítása a felállított kancellári intézmény feladatává vált. Horn véleményével szemben tehát a tanszabadság elvén alapuló egyetemi autonómia itt sem sérül. Más kérdés, hogy sok helyen (mint a legtöbb új intézmény) igazolni igyekszenek a szükségességüket és ezért túldagadnak. Több helyen ez állott elő a kancellári hivatalnál, a működési költségek megnövelése mellett. Erre válaszul jelent meg új költségcsökkenési kísérletként az alapítványi rendszerre való áttérés, amihez a fenntartónak joga van.

Most pedig nézzük meg, hogy jogilag helyesen járt-e el a törvényszék, amikor az elsőfokú ítéletét meghozta! Megítélésem szerint annyiban minősíthető sztrájknak, hogy az intézmény vezető tisztségviselői és hivatalnokai, akik tisztségükről lemondtak, kötelesek lennének a lemondási idejüket kitölteni hivataluk ellátása mellett. Ezt viszont megtagadták, így részükről a sztrájk fennforog. Ugyanez mondható el azokról a vezető tisztséget viselő oktatókról, akik több vezető tisztséget nem viselő oktatóval együtt eleinte megtagadták az oktatásban való részvételüket is, majd pedig azt visszavonták és csak a tisztségük tekintetében tartották fenn a munkabeszüntetést. Oktatóként kivonultak a sztrájkból. Ehhez minden sztrájkolónak joga van. Az oktatói fizetés nekik az erre vonatkozó nyilatkozat megtételétől kezdve jár, annak ellenére, hogy a hallgatói ellenállás miatt oktatói tevékenységet folytatni nem tudtak. A tisztségviselésből folyó honorárium viszont nem jár a tisztségviselőknek, mert ők a lemondási idő alatt a munkát megtagadták.

A színművészeti egyetem épületfoglaló és oktatást blokkoló, a tanításban való részvételt megtagadó hallgatók magatartása a nemzetközi joggyakorlat értelmében, kiterjesztő értelmezéssel, sztrájk. Azonban a munka világához hasonlóan, ahogy a munkások csak a saját műhelyükben folytathatnak ülősztrájkot és meggátolhatják, hogy sztrájktörők a műhelybe bejuthassanak, nem foglalhatják el a cég iro­dáit, a filmművészeti egyetem sztrájkoló hallgatói csak az előadói és a szemináriumi termeket foglalhatták volna el és gátolhatták meg az előadó oda történő belépését. Tovább azonban nem mehettek volna. Itt viszont nemcsak az oktatási helyiségeket, hanem az irodákat, sőt az egész épületet elfoglalták.

Ez túlment a sztrájk törvényes keretein és jogszerűtlen volt. Ezen túlmenően a magyar sztrájktörvény (1989. VII. tv.) értelmében a sztrájk megkezdése előtt kötelező hét napig tartó egyeztető tárgyalást lefolytatni, és azt megelőzően öt nap állt a rendelkezésre az ellenérdekű feleknek, hogy a tárgyaló delegátusukat kijelöljék. Ezt az összesen 12 napos „lehűlési időt” be kellett volna tartaniuk a sztrájkolóknak. Ez vonatkozott a leköszönt volt tisztségviselőkre is. A sztrájk tehát egyfelől az intézményfoglalás, másfelől az eljárási szabályszegés miatt egyértelműen jogellenes volt.

Azonban mindez már több volt, mint sztrájk és intézményi bojkott. Ez utóbbinak is lehetne minősíteni, mivel több színházban elmaradtak előadások, ami már a színművészeti egyetemen túlmegy. Ez viszont Magyarországon nincs szabályozva, sem szankcionálva. Ugyanakkor mint az intézmény erőszakos elfoglalása könnyen blokádnak minősíthető, aminek már büntetőjogi következményei is lehetnek. Ennek ellenére a kormány retorzió nélkül, békésen húzta ki a szőnyeget a területfoglaló hallgatók alól azzal, hogy az alapítvánnyá átalakított egyetemnek a régi, elavult, blokád alatt tartott épület helyett új, korszerű épületeket adott, és így oldotta meg a helyzetet, működőképessé téve az oktatást.

Jóllehet a sztrájk megszűnt, ennek ellenére felülvizsgálati kérelemmel a Kúriánál tovább kellene vinni az ügyet, mert a jelenlegi helyzetben úgy néz ki, hogy a kormány jogszerűtlenül járt el, holott intézkedése teljesen jogszerű volt. Ezért is merészelik a balliberális önkormányzatok azokat a kultúráért felelős hivatalnokaikat azonnali hatállyal jogellenesen meneszteni, akik oktatói tevékenységet vállaltak az alapítványivá átalakított egyetemen. Azonnali hatályú felmentésük a köztisztviselői törvénnyel ellentétes, mivel a munkáltató hozzájárulásától függetlenül bárki tudományos és oktatói tevékenységet a foglalkoztatójától függetlenül szabadon folytathat.

A budapesti VIII. és IX. kerületi polgármester eljárása tehát teljesen önkényes.

A szerző munkajogász, egyetemi tanár