Ellenálló a magyar gazdaság

Bár a gazdasági szereplők is általában előre tekintenek, mintsem vissza, a 2020-as sajnálatosan különleges év, több cikket is megér. Tekintettel arra, hogy az elmúlt napokban megjelent, a KSH által közölt makrogazdasági számok jobbak lettek a vártnál, érdemes rájuk pillantani, miután az adatok mögötti teljesítmény alapozza meg a 2021-es esztendő kimenetelét.

A legfontosabb szám, hogy miként is alakul hazánk gazdasági teljesítménye. Az óév utolsó három hónapjában 1,4 százalékkal bővültünk az azt megelőző negyedévhez képest, gyorsabban, mint az első becslés alapján. Egyébként ismertté vált, hogy összességében több mint ötszázalékos volt éves alapon a visszaesésünk, szemben az uniós hat-hét százalékos átlagával. S ebből a megközelítésből teljesen igaza van Varga Mihály pénzügyminiszternek, aki szerint a magyar gazdaság ellenállóbb az uniós átlagnál, és hamarabb magára talált, mint a 2008–2009-es válság után. Mint kiderült, a belföldi teljesítményhez leginkább az ipar járult hozzá, a kibocsátás a tavaly tavaszi lezárást követően nőtt, és az utolsó négy hónap mindegyikében meghaladta az előző év szintjét.

Segítette a gazdaság védelmét a beruházások növekedése is, a 27,5 százalékos ráta európai összehasonlításban is magasnak számít. S amit mindannyian érzünk: nőtt ugyan a munkanélküliség, de uniós összevetésben bőven álljuk a sarat, hiszen bár Magyarországon több mint ötvenezren veszítették el az állásukat, a 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta még békeidőben sem rossz szám. Ugyancsak szinte mindannyian érezhetjük a KSH által közölt 2020. decemberi béradatokat is, tudniillik a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete több mint tíz százalékkal nőtt.

Mindenki általában oszt és szoroz, úgyhogy ne is áruljunk zsákbamacskát: nettó 270 ezer forint az átlagkereset hazánkban, és ha marad az elmúlt években tapasztalt, két számjegyű bérdinamika, hamarosan nem az álom kategóriájába fognak tartozni a nyugat-európai fizetések. Aki pedig ezt kétkedve fogadja, számoljon velünk együtt vissza: 2010-től 2020-ig több mint nyolcvan százalékkal növekedtek az átlagbérek. Ennek hátterében az áll, hogy a kormány 2016-ban hatéves bérmegállapodást kötött a versenyszférával, valamint a szociális partnerekkel, hogy előretekintve miként is alakulnak a minimálbérek, a garantált bérminimum és a járulékok.

Érdemes cizelláltan elemezni a beruházások alakulását is, hiszen ezek jelentik a jövőbe vetett – fejlesztési – hitet. Az utolsó hónapokban ezen a téren is felfutás látható: ezt elsősorban a központi költségvetés és a háztartások növekvő aktivitása okozta. A friss számok kapcsán elmondható, hogy idén ezen a téren is dinamikus növekedés várható: a a lakossági beruházásokat az ötszázalékos kedvezményes újlakás-áfa visszavezetése mellett számos családtámogatási és a bürokráciát s egyéb költségeket csökkentő program, valamint a lakásfelújítási támogatások élénkítik. Érdemi felfutás várható az állami beruházások, valamint az uniós források által támogatott beruházások területén is.

Közben a feldolgozóipari fejlesztéseket a rekordszintű működőtőke-beáramlás is támogatja. Mindent összevetve két okra lehet visszavezetni, hogy a gazdaság viszonylag gyorsan magára talált: egyrészt az elmúlt tíz év gazdaságpolitikájának köszönhetően Magyarországot jóval erősebb állapotban érte a válság, mint 2008-ban. Másrészt a kormány nem megszorításokkal, hanem adócsökkentéssel, munkahelyteremtéssel, beruházásösztönzéssel kezeli a helyzetet.

Végül, de nem utolsósorban, jogos a kérdés, hogy a tavalyi 5,1 százalékos recessziót követheti-e az idén 4,5 százalékos növekedés, ami a kormány prognózisa. Bármilyen meglepő, ez aligha kincstári optimizmus, ugyanis komoly nemzetközi és pénzügyi szervezetek ennél magasabb növekedést jósolnak nekünk. Sőt még a korábban velünk nem túl barátságos hitelminősítők is nagyobb potenciált látnak bennünk, mint az a kormány „rózsaszín” terveiből kiolvasható. Úgy tűnik, tényleg ellenállóak vagyunk.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

A borítóképen: Varga Mihály pénzügyminiszter

Fotó: Kurucz Árpád