Az őszödi beszéd gazdasági háttere

Az évforduló apropóján nem árt felidézni, hogy mi is történt anno.

Fotó: Kurucz Árpád

Mi is történt utána? Magyarország volt az első olyan uniós tagállam, mely 2008 őszén, mikor is kirobbant az Egyesült Államokban a pénzügyi, majd a globális krízis, az IMF–EU–Világbank triumvirátushoz fordult egy giga mentőcsomagért. Kvázi államcsőd fenyegette Magyarországot: az állam hitelképességét megtestesítő állampapírokat (diszkont-kincstárjegy) nem vásárolták a befektetők. A recesszió következtében több százezren veszítették el állásukat, s hazánk a Nemzetközi Valutaalap programállama lett. Az oly sokat emlegetett valódi konszolidációra még várni kellett: egészen pontosan a 2010-es országgyűlési választásokig.

Annak az állításnak a cáfolatára, hogy a 2010 előtti kormány már egy „rendbe rakott” költségvetést és gazdaságot adott át, elég megnézni az éven belüli folyamatokat mutató negyedéves adatokat. A költségvetés hiánya 2010 első negyedévében, tehát a kormányváltás előtti három hónapban a GDP öt százalékát tette ki, a gazdaság teljesítménye pedig a 2009-es 6,6 százalékos visszaesés után tovább csökkent 0,4 százalékkal. A második negyedévben, amire még szintén rányomta a bélyegét a korábbi gazdaságpolitika, hét százalék közelébe emelkedett a hiány. Hazánk helyzete különösen kedvezőtlen volt amiatt, hogy a 2002 és 2010 között felhalmozott magas államadósság miatt a költségvetési politikának nem állt rendelkezésére ennél több mozgástér, hogy ellensúlyozhassa a negatív világgazdasági hatásokat.

A 2010 utáni gazdaságpolitika sikerét mutatja, hogy az európai adósságválság hullámainak elülte után, 2013-tól kezdve a magyar gazdaság érte el az egyik legnagyobb növekedést az Európai Unióban. A magyar gazdaságot a rendszerváltás óta nem jellemezte ilyen hosszú növekedési periódus a költségvetési egyensúly fenntartása mellett!

Vagyis a leszűrhető tanulság az, hogy évekbe telt, mire az elhibázott MSZP–SZDSZ-kormányzás után a magyar gazdaság ráállt a növekedési pályára, a pénzügyi egyensúly megtartása mellett.

A hitelességet visszaszerezni pedig még tovább tartott: hazánk ellen 2004-től, uniós csatlakozásunk óta (!) úgynevezett túlzott deficiteljárás volt érvényben kilenc (!) évig, miután a balliberális kormányok egyetlen évben sem tudták elérni az uniós hiányszámot. Az unió szégyenpadján ültünk, kerültek bennünket a befektetők, a külföldi tőke, a hazai kis- és közepes vállalkozásokat pedig senki sem hitelezte.

Tényleg elszúrták. Nem kicsit, nagyon!

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

(Borítóképen Gyurcsány Ferenc. Fotó: Kurucz Árpád)