Armin Laschet, a német kereszténydemokrata–keresztényszociális pártszövetség (CDU–CSU) immáron hivatalos kancellárjelöltje a napokban felkérte Friedrich Merzet, a CDU konzervatív szárnyának vezető személyiségét, hogy gazdasági-pénzügyi szakemberként és politikusként kapcsolódjon be csapatának munkájába. Úgy is fogalmazhatnánk: Laschet indirekte felkérte arra, hogy potenciális kormányában vállalja el a gazdasági vagy pénzügyminiszteri pozíciót.
Megítélésem szerint ez feltétlenül javítani fogja a CDU–CSU esélyeit arra, hogy mégis megnyerje a választásokat a Zöldekkel (Grünen) szemben, egyben magyar szemmel is kedvező fordulatnak tekinthető Merz újbóli színre lépése a német politikai porondon.
Annál is inkább, mert amióta Armin Laschetet, Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnökét a tagság a januári online szavazáson – nem kis meglepetésre – Merzcel szemben megválasztotta a CDU új elnökének, a kereszténydemokrata párt népszerűsége cseppent sem emelkedett, sőt két, időközben elvesztett tartományi választás után zuhanórepülésbe fordult; míg az év elején még 36-38 százalékon volt, mára vannak felmérések, melyek szerint a Zöldek 28 százalékon állnak, a CDU–CSU pedig pusztán 21 százalékon, ami negatív csúcsnak számít.
Nyilvánvaló tehát, hogy a Merzcel szemben a legkevésbé sem karizmatikus, Angela Merkel árnyékából kilépni nem tudó, az utóbbi vonalát követő politikus nem hozott megújulást a válságban lévő pártnak, illetve pártszövetségnek, ezért a legkevésbé sem lett volna logikátlan, ha a sajátos karizmájú bajor Markus Söder, a CSU elnöke lehajrázza Laschetet, s ő válik a pártszövetség kancellárjelöltjévé. Annál is inkább, mert a felmérések szerint mind a pártszövetség tagsága, mind a széles választóközönség Södert tartja alkalmasabbnak a kancellári pozícióra Laschettel szemben.
A CDU vezetése azonban végül mégis úgy döntött, hogy ragaszkodik Laschet jelöltségéhez, és ezt – némi morgás mellett – a kisebbik párt jelöltjének is el kellett fogadnia, már csak a két párt közötti hagyományos szereposztás miatt is. Úgy vélem, a CDU azért hozta meg ezt a nem kicsit veszélyes, talán önsorsrontónak is tűnő döntését, mert úgy vélte: Söder öntörvényű politikus, s kiszámíthatatlan is, hiszen volt ő már kőkemény konzervatív is, ám mára eljutott odáig, hogy a Zöldekkel kíván együttműködni, s nagymértékben átvette a balliberális mainstream által diktált értékek számos elemét. Tehát potenciális veszélyforrás lehet a kissé – vagy nagyon is –kaméleonszerű Söder, aki a végén akár az ujja köré is csavarhatja a CDU-t. Ezt pedig el akarták kerülni, reménykedve abban, hogy a következő hónapokban növekedhet Laschet népszerűsége.