Az oroszlán nyávogni készül

Az egyik legirritálóbb modern rabszolgatartó, Jeff Bezos megvette a Metro-Goldwyn Mayert, az oroszlán kilőve.

2012. október 11-én Münchenben készült kép Jeff Bezosró MTI/EPA/Victoria Bonn-Meuser Fotó: VICTORIA BONN-MEUSER Forrás: MTI/EPA/Victoria Bonn-Meuser

Az egyik legirritálóbb modern rabszolgatartó, Jeff Bezos megvette a Metro-Goldwyn Mayert, az oroszlán kilőve. Pontosabban az általa alapított és vezetett Amazon elnevezésű internetes „kiskereskedelmi” vállalat volt a kedves vevő, de ez mindegy is. Mint ahogy az is, hogy Bezos távozik-e a cég éléről és az igazgatótanács elnöke lesz vagy inkább mégsem. A 8,45 milliárd dolláros vételárban a felek megállapodtak, ami persze lehetett volna egy-két milliárddal több vagy kevesebb, Bezosnak ez igazából nem számít, néhány éve adott már kis híján kétszer ennyit élelmiszeripari érdekeltségért is.

A Forbes és a Bloomberg milliárdosokat felvonultató listáján momentán ő áll az élen 188 milliárd dollárra becsült vagyonával. A Bezos-kiskereskedés többek között streaming szolgáltatással is foglalkozik, ami nagyot ment a világjárvány ideje alatt, és lassan, de biztosan átveszi a hagyományos mozik szerepét. Az Amazon ezen ágazata bővült most az MGM bedarálásával nagyjából négyezer filmmel és tizenhétezer televíziós show-műsorral, és lett immár megkerülhetetlen szereplő a piaci tülekedésben. A Metro-Goldwyn Mayer egyébként három év híján száz esztendeig bírta a gyűrődést, náluk készült többek között az Ének az esőben és a Rózsaszín párduc is, no meg a James Bond-széria, de korszak-, módszer- és generációváltások idején nincs helye holmi könnyes nosztalgiázásnak.

A szórakoztató és tudatformáló ipar a szemünk láttára alakul át gyökeresen, Bezos, Zuckerberg, Musk és a haverjaik mindent visznek, mint a piros ász, a világ mindjárt újra fel lesz osztva, kérem, lehet oszolni, nincs itt semmi látnivaló. Illetve van, de az már a XXI. század egy másik agyrémével, a mesterséges intelligenciával megcifrázva már egy másik mozi lesz.

Június van és fűtünk, a miértre valami miatt nincs bevállalós és egyértelmű válasz, de a tudósok azért nem tétlenkednek. Az Oxfordi Egyetem és a Leeds Egyetem programozói, robotikai szakértői, művészeti szakemberei és pszichológusai időt, pénzt és fáradságot nem kímélve létrehoztak egy robotot, „akinek” az önarcképei a londoni Design Múzeumban láthatók. A művész korábban matematikai képleteken alapuló absztrakt festményekkel kísérletezett, ám most szintet lépett, és megcsodálhatjuk a világ első android által készített önarcképét. Annak ellenére, hogy a festőnek nincs önképe. Majd lesz neki az is, de addig is nézzük, hogyan fest ő maga a valóságban.

Ai-Da, aki a nevét nem Verdi operájáról kapta, mint azt elhamarkodottan gondolhatnánk, hanem Ada Lovelace matematikusról, az egyik első számítógépes programozóról, egy életnagyságú droid, és szent tervezői az emberek intelligenciáját utánzó számítógépes algoritmusok segítségével alkották meg. Neme szerint nő, hangja női, ügyesen pislog, a feje és a törzse egy próbabábura hajaz, csinosan ruházkodik és különféle parókákat visel. Nem olyan bombázó, mint a csajok a Szárnyas fejvadász második részében, de ez csak azért van így, mert valami miatt a karjait meghagyták mechanikusnak, amitől Arnold Schwarzeneggernek arra a korszakára emlékeztet, amikor kezdett leépülni a Terminatorban.

Ebből a nő dologból azért még baj lesz. Egyrészt mi az, hogy nő, majd ő eldönti. Másrészt meg robotolhat egész életében, mint a nők a konyhában, még jó, hogy nem terveztek neki egy könnyen tisztítható aprítókést a tenyeréhez. Ez persze megint nem az én gondom, majd elvitatkozgatnak rajta a hozzáértők, mint a spanyolok a bélyegeken. A művek nézegetése közben addig is felmerül egy kis Andy Warhol-utánérzés, valamint olyan apróságok, hogy hol kezdődik és végződik az ember, a gép és a művészet.

Na, a spanyolokkal meg az van, hogy a postájuk a rasszizmus elleni kérlelhetetlen harc jegyében kijött egy bélyegsorozattal, amely az emberi bőrszínek árnyalatait és különbözőségeit lenne hivatott bemutatni. Ámde úgy alakult történelmileg, hogy pont a fehér bőrt ábrázoló bélyeg lett a legdrágább mind közül. Nézzük hát röviden, min megy a vita azóta is, miközben tombol a világjárvány, az emberek hullanak, mint a legyek, a klíma úgy megváltozott, hogy az anyja sem ismerne rá és néhány milliárdos kezébe csusszant át a világ. A posta rasszista, és pont. A posta pont hogy nem rasszista, és a „bőrszínalapú diszkrimináció” kérdéskörét feszegette inkább.

Üdvözlet a zárt osztályról.

A borítókép: 2012. október 11-én Münchenben készült fénykép Jeff Bezosról

Fotó: MTI/EPA/Victoria Bonn-Meuser