Az egyik legirritálóbb modern rabszolgatartó, Jeff Bezos megvette a Metro-Goldwyn Mayert, az oroszlán kilőve. Pontosabban az általa alapított és vezetett Amazon elnevezésű internetes „kiskereskedelmi” vállalat volt a kedves vevő, de ez mindegy is. Mint ahogy az is, hogy Bezos távozik-e a cég éléről és az igazgatótanács elnöke lesz vagy inkább mégsem. A 8,45 milliárd dolláros vételárban a felek megállapodtak, ami persze lehetett volna egy-két milliárddal több vagy kevesebb, Bezosnak ez igazából nem számít, néhány éve adott már kis híján kétszer ennyit élelmiszeripari érdekeltségért is.
A Forbes és a Bloomberg milliárdosokat felvonultató listáján momentán ő áll az élen 188 milliárd dollárra becsült vagyonával. A Bezos-kiskereskedés többek között streaming szolgáltatással is foglalkozik, ami nagyot ment a világjárvány ideje alatt, és lassan, de biztosan átveszi a hagyományos mozik szerepét. Az Amazon ezen ágazata bővült most az MGM bedarálásával nagyjából négyezer filmmel és tizenhétezer televíziós show-műsorral, és lett immár megkerülhetetlen szereplő a piaci tülekedésben. A Metro-Goldwyn Mayer egyébként három év híján száz esztendeig bírta a gyűrődést, náluk készült többek között az Ének az esőben és a Rózsaszín párduc is, no meg a James Bond-széria, de korszak-, módszer- és generációváltások idején nincs helye holmi könnyes nosztalgiázásnak.
A szórakoztató és tudatformáló ipar a szemünk láttára alakul át gyökeresen, Bezos, Zuckerberg, Musk és a haverjaik mindent visznek, mint a piros ász, a világ mindjárt újra fel lesz osztva, kérem, lehet oszolni, nincs itt semmi látnivaló. Illetve van, de az már a XXI. század egy másik agyrémével, a mesterséges intelligenciával megcifrázva már egy másik mozi lesz.
Június van és fűtünk, a miértre valami miatt nincs bevállalós és egyértelmű válasz, de a tudósok azért nem tétlenkednek. Az Oxfordi Egyetem és a Leeds Egyetem programozói, robotikai szakértői, művészeti szakemberei és pszichológusai időt, pénzt és fáradságot nem kímélve létrehoztak egy robotot, „akinek” az önarcképei a londoni Design Múzeumban láthatók. A művész korábban matematikai képleteken alapuló absztrakt festményekkel kísérletezett, ám most szintet lépett, és megcsodálhatjuk a világ első android által készített önarcképét. Annak ellenére, hogy a festőnek nincs önképe. Majd lesz neki az is, de addig is nézzük, hogyan fest ő maga a valóságban.
