„Az ördög egyre csinosabb” – mondta vagány színészünk nemrég. Egyenlőséget ígér és nyíltságot, így is nevezi: nyílt társadalom. – Hűha, ez valami finomság lehet! – álmélkodik Piroska az édelgő farkas szavait hallván. Pedig elgondolkodhatna, miket csomagol a nyelv a nyitottság fogalmába. A szó ártatlan. Igaz, valóban sok jó helyzethez is társul a nyitás képe: nyíló virág, nyitott elme, nyitott könyv, nyílt tekintet. Ám az ellenkező, negatív jelentéstartomány elgondolkodtató: nyílt seb, nyitva maradt táska, nyitva felejtett pénztárca, vízcsap, gázcsap, nyitott bicska, nyitott sír, Pandóra kinyitott szelencéje, nyílt támadás, nyílt fenyegetés. Tanulságos, hogy minden testnyílásunknak van záróizma (a fülünk kivételével).
Halljuk meg hát, mit kínál a joviális farkas Piroskának: Felejtsd el, ki vagy! Adok neked új identitást. Azonosulj a kételkedéssel, váltsd aprópénzre Einstein relativitáselméletét – relativizálj mindent. A jó nem is annyira jó, a rossz nem is olyan rossz, a férfi lehet nő és fordítva, a kétszer kettő izgalmasabb, amikor öt. Keveredj! Pároztasd gondolataid! Lám, a szamár és a ló együtt klassz öszvér (így nemzésképtelen, de elég, ha a banktőke szaporodik). Azt suttogja: Illeszd barátod kését ellenséged szívéhez! Még ma cseréld le az autód, párod, hited, nemed, etnikumod, s jelezd, mennyi pénzt kérsz. A világ globális, neked áll a bál. Nyisd ki az ajtót, hadd tegyem be az első mancsom, ó, én drága társadalmam! Mert ha nem, az ajtódat szétharapom.
Hát ezt nem! A nyitás, a zárás csak önkéntes lehet. A nyitott társadalom farkasnyomulása mindennapos hízelgéssel az ajtórésben jól ismert. Itt az idő, hogy ezzel szemben megismerjük egy védett (védő és védhető) társadalom erejét is! A biztonságunkat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!