Ez így elsőre kissé zavarosnak tűnhet, mint a globalizmus maga, de tudom tetézni, az ok nem más, mint az elektromos autók és a megújuló energiák egyre nagyobb népszerűsége és egyben térhódítása, tehát a növekvő kereslet. Az természetesen üdvözítő, hogy az emberiség ébredezőben van a klímaváltozás tekintetében, de a dodzsemőrületet azért a kezdetektől fogva némi fenntartással szemléltem. Egész egyszerűen azért, mert általános iskolai tanulmányaimból halványan felderengett, hogy a villanyos cuccokhoz minimum hatszor annyi ásványi anyag szükségeltetik, mint egy dízelmotorhoz, a következtetések levonásához pedig nem kell nagy képzelőerő. A bányák felpörögnek, a kitermelés fokozódik, a tőzsde boldogan szárnyal, az afrikai hadurak vidáman seftelnek, és a sor végén Mariska néni döbbenten tapasztalja, hogy megbolondult a gyertyatartópiac.
Hogy mi közük mindehhez a szerbeknek? Nos, a világ egyik legnagyobb bányavállalata, a Rio Tinto minden követ megmozgat azért, hogy kiépíthessen egy csinos és környezetbarát lítiumkitermelő helyet, a helyi erők azonban népszavazással próbálják megmenteni értékeiket.
A Rio Tintóról érdemes tudni, hogy Ausztráliában minden skrupulus nélkül felrobbantották az őslakosok nagyjából 46 ezer éves kultikus barlangját, hogy némi vasérchez jussanak, a szerbekről meg azt, hogy az ördögtől sem félnek, és különösen érzékenyek a történelmükre, a műemlékeikre, a földjükre, valamint érthető módon az ivóvizükre.
Akik kiállnak a hídra, amikor bombázzák őket, nem fognak napi tizenhat tonnát rakni a neo-neokolonialistáknak.
(A borítókép illusztráció. Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!