Négy pontban a méhekről és legelőkről

A méhészek és a méhek nem elvadult tájon, ős, buja földön, dudva, muhar között gázolnak, hanem a magyar mező- és erdőgazdasági kultúrtáj részei.

Felföldi Zoltán
2021. 07. 03. 10:00
A budapesti Fidelitas tagjai a budai méhlegelő lekaszálásánál Forrás: Facebook
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Másodszor, ki kell ábrándítsam a liberális méhész-botanikusokat: a méhészek nem kezeletlen területeken állomásoztatják a méhcsaládokat, hogy hadd gyűjtögessenek abból, ami éppen van, hanem az évszakok és az időjárás változásának, valamint az aktuális mezőgazdasági munkáknak megfelelően a méhekkel költöznek: mindig oda, ahol megfelelő nektárt tudnak gyűjteni. A gyümölcsösök beporzása után alföldi, majd északi akácra, aztán vaddohányra, esetleg gyalog­akácra, majd napraforgóra, a nyár végén gabonatarló mellé. A dunántúliak hársra, gesztenyére. A méhészek és a méhek nem elvadult tájon, ős, buja földön, dudva, muhar között gázolnak, mint tette azt képzeletben Ady Endre egy konyak és egy morfium között az általa vizionált magyar ugaron, nem az ősvadon lakói, hanem a magyar mező- és erdőgazdasági kultúrtáj részei, akik, amelyek alkalmazkodnak a mezőgazdasági munkák rendjéhez. Például a kaszálásokhoz. Amit igaz – ahogyan azt az okos liberális botanikus kinézte a Wikipédiáról –, hogy gyepek esetében általában évente kétszer végeznek, de az első kaszálásnak már igencsak itt van az ideje.

Harmadszor, habár a magyar paraszt kétszer kaszál, de a belső udvarán – ami nem takarmánytermő terület, hanem inkább árnyat adó kis park – ő is rendszeresen nyírja a füvet. A kérdés, hogy mi a funkciója egy-egy területnek. Vagyis először kell hozni egy stratégiai döntést, hogy a budapesti zöldterületeket közparkként vagy takarmánytermő területként képzeljük el. Nem emlékszem, hogy ilyen döntés született volna, még kevésbé, hogy erről társadalmi egyeztetésre került volna sor (a részvételi demokrácia jegyében, ugyebár).

Negyedszer meg kell említeni Kunhalmi Ágnes képviselő asszonyt, aki számtalan kiváló adottsága mellett az agráriumhoz is ért, és közölte, hogy amit az egyszerű ember gaznak lát, az bizony nem gaz, ezt pedig onnan lehet tudni, hogy rá van írva egy táblára, hogy nem az. Olyan ez, mint amikor az egyszeri férj váratlanul hazaérkezik, és a feleségét ágyban találja, amint éppen meztelenül múlatja az idejét egy másik férfival. Az asszony úgy próbálja menteni a helyzetet, hogy a férjének szegezi a kérdést: nekem hiszel vagy a szemednek? A budapestieknek is pontosan ezt kell eldönteniük: Karácsony Gergelynek hisznek vagy a szemüknek?

A szerző közgazdász, politológus

(Borítóképen a Fidelitas egy tagja a fővárosi méglegelő lekaszálásakor. Fotó: Facebook)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.