A Monty Python tagjainak semmi sem volt szent és érinthetetlen, ha humorról volt szó. A tagok önfeledten és felettébb tiszteletlenül, az abszurditásig fokozva hozták ki a maximumot az éppen eszükbe jutó témakörökből, a brit eredetmítosztól Jézus Krisztus kortársainak életéig. Másként egyébként nem is nagyon érdemes művelni ezt a műfajt, igazolásul jöjjön hát Karinthy, a nagy Frigyes, ezt a bonmot-t mindenki ismeri, humorban nem ismerek tréfát.
A Monty Python és persze és többek között a Waczak Szálló egyik kiváló képviselője, John Cleese is ezen hitvallás mentén gondolkodik, és esze ágában sincs megrettenni az éppen aktuális elvárásoktól és agyrémektől. Ezért aztán ahelyett, hogy behúzta volna fülét-farkát és leszegett fejjel önkritikát gyakorolt volna, szembement korunk számtalan idiotizmusai közül mindjárt kettővel, a „politikailag korrekt” újbeszéllel és az „eltörlés kultúrájával”. Ez utóbbiról jelen állás szerint egy komplett sorozatot készít a Channel 4 televíziós csatornának. Cleese először akkor akasztotta össze nyilvánosan a bajuszt a PC-vel, amikor a UKTV csatorna tavaly júniusban eltávolította streamingszolgáltatásából a Waczak Szálló egyik epizódját arra hivatkozva, hogy faji rágalmakat tartalmaz. Ez ugyan évekig a kutyát sem érdekelte, de most meg igen. A Waczakkal egyébként az lett a baj hirtelenjében, hogy a Németek című epizódban van egy jelenet, amelyben Gowen őrnagy a nyugat-indiai krikettcsapatról értekezik, mindeközben „rasszista nyelvezetet” használ.
Ezzel csak az a baj, hogy az eltörlők nem csupán idióták, hanem még ostobák is a tetejébe, de rettenetesen. Ugyanis az őrnagy úr esetünkben nem a zajokra érzékeny, hanem inkább egy igazi őskövület, és Cleese nemhogy egyetértene a karakterrel, de mintegy gúnyolódik rajta. A humorérzék hiánya viszont a legnagyobb csapás, ami érheti az embert vagy éppen egy embercsoportot, ami a műveletlenséggel és a vakhittel karöltve borzalmas következményekkel járhat. Egyre inkább úgy tűnik tehát, hogy az eltörlők a nyugati világ tálibjai. Az inkriminált epizódot egyébként később visszaállították a szolgáltatásba, de tartalmi és nyelvi figyelmeztetéssel látták el, ami viszont arra utal, hogy az ügybuzgó törölgetők nemcsak hülyék, de a nézőiket is totál hülyének nézik.
Ellentétben Cleese-zel, aki a gyengébbek kedvéért a következőket nyilatkozta a BBC-nek: „A politikai korrektség jó ötletnek indult, miszerint ne legyünk gonoszak az emberekkel, és én ezt támogatom is a korom ellenére. A lényeg az, hogy próbáljunk kedvesek lenni. De ez a legérzékenyebb embereknek, a legkönnyebben felidegesíthető embereknek a kényeztetésévé válik. Nem hiszem, hogy a legkönnyebben felidegesíthető emberek érzelmei alapján kellene az egész társadalmat szervezni, mert akkor egy nagyon neurotikus társadalom lesz a végeredmény. A kreativitás szempontjából, ha folyamatosan gondolkodni kell azon, mely szavakat használhatjuk és melyeket nem, akkor ez egyszerűen elfojtja a kreativitást. A legfontosabb dolog annak felismerése, hogy a szavak függnek a kontextustól. A nagyon szó szerint gondolkodó emberek azt hiszik, hogy egy szó az egy jelentéssel bír, de ez nem igaz.”
Így. És Cleese-nek még kislányos a hangja (nem tudom, a kislány szó még használható-e, de talán a kontextus [ugye] egyelőre megengedi, vagy ha nem, hát tekintsük ezt itt és most egy fehér, protestáns, férfisoviniszta boomer tévelygésének a progresszió csodálatos világában), ugyanis mindez már nem csupán a kreativitáson, de magán a művészi szabadság gyönyörű testén eszközölt erőszakos behatolás, abúzus mintegy. Továbbfejlesztett, korszerű változata mindannak, amit a komcsiktól és a náciktól szenvedett el a világ. Ha valaki nekem azt mondja kilencvenben, hogy a komancsok részleges eltakarodása után harminc évvel majd azon kell(ene) tökölnöm, hogy mit mondjak és írjak, hogy ne írjam ki (iktassanak ki a cenzorok) magam a civilizációból, valószínűleg kiröhögöm. És mindez természetesen a törlőrongyos gárda képviselőire nem vonatkozik. Hörögve, vért nyelve és köpve széttépni (például) egy énekesnőt, mert némi bolyongás után rátalált a saját útjára, az velejéig PC. De tényleg, kik ezek, hogy fel merik venni az első követ, miközben a saját szemükben egy minimum hússzor húszas gerenda éktelenkedik?
De tartsuk az ívet a Brian életétől a verbális megkövezésen át a kopár hegyekig. A tálibok kivégezték az afgán humoristát, Nazar Mohammadot, aki még akkor is vicceket mesélt, amikor elhurcolták. Megverték, lelőtték, majd a biztonság kedvéért elvágták a torkát. Nyilván nem olvasták Voltaire-t.
Borítókép forrása: MTI/AP/Rahmat Gul
