A transznacionális szervezett bűnözés elleni globális kezdeményezés (Global Initiative Against Transnational Organized Crime) nemrégiben közzétett jelentése részletesen bemutatja a Nyugat-Balkánon működő embercsempész-hálózat felépítését, éves bevételét pedig legalább ötvenmillió euróra becsüli. A jelentéshez az információkat 2020 utolsó negyedévében gyűjtötték össze, a kutatók a régió fő be- és kilépési pontjaira összpontosítottak.
Az embercsempészet a Nyugat-Balkán három zónájában a legintenzívebb: Görögország észak-macedóniai és albániai határainál, Horvátország és Bosznia-Hercegovina határsávjában, ami az Európai Unió boszniai kapuja, valamint Szerbia magyarországi és romániai határainál. Az éves ötvenmillió eurós bevétel szerény becslés, mivel a migránsok egy része más módon, például az Adriai-tengeren Albániából Olaszországba átkelve utazik az EU-ba.
Az első számú csempészzóna, ahol a legtöbb migráns és menedékkérő lép be Görögországból a Nyugat-Balkánra, az észak-macedóniai Gevgelija környékén vagy az albániai Kakavia és Kapshtica közelében van. Összességében 2020-ban a Nyugat-Balkán fő belépési pontjain, a Görögország és a szomszédos Észak-Macedónia, valamint Albánia közötti határokon a migránscsempész-üzletág bevétele a becslések szerint 19,5 és 29 millió euró közötti összeg volt. A második fő csempészzóna Bosznia-Hercegovinában elsősorban az Una-Sana kantonban, Bihac város környékén található. Az embercsempészek bevétele ebben a régióban 2020-ban 7–10,5 millió euró volt. A harmadik zónában, Szerbia északi határai mentén a migránscsempészet fő gócpontjai Horgos, Szabadka környéke, Zombor, Kelebia térségében lévő alagutak és a Tisza magyar–szerb–román hármas határhoz legközelebb eső szakasza. A migránscsempészet becsült értéke ezen a területen 2020-ban 8,5–10,5 millió euró volt.
A jelentés szerint a migránsokat általában közvetlenül a görög–észak-macedón határ előtt teszik ki, gyalogosan átkelnek az erdőn, majd a túloldalon felveszik őket, ahol észak felé indulnak „a 10-es folyosón”, amely Gevgelijától Velesen át Szkopjéig tart. Az Albánián keresztül utazó migránsok – ez 2020-ban sokkal népszerűbb útvonallá vált – megpróbálnak észak felé, a koszovói határ felé haladni, majd Koszovóban taxival mennek Mitrovica városába, onnan pedig tovább Szerbiába.
Céljuk a magyar határ Szabadkánál. Montenegró 2018-ban csatlakozott a migránsok úgynevezett balkáni útvonalához, bár 2020-ban némileg csökkent az itt átkelni próbálkozók száma. A dél-boszniai határok 2020-ban meglehetősen porózusak voltak. Az egyik jól kiépített illegális csempészútvonal a Drina folyó mentén húzódik, amely 261 kilométer hosszan kígyózik a szerb–boszniai határ mentén. Ha van elég pénzük, a migránsok Albániában megpróbálnak felszállni egy Olaszországba tartó hajóra, amely Durresből vagy Vlorából indul.
A jelentés a Nyugat-Balkánon jelen lévő csempészek három típusát különíti el, és feladatkörük alapján „fixernek”, „kapuőrnek”, illetve „utazásszervezőknek” nevezi őket. A fixerek általában egy ország határain belül tevékenykednek. Ők lehetnek taxisok, magánszemélyek vagy teherautó-sofőrök, akik díj ellenében migránsokat szállítanak, vagy közvetítők, akik megszervezik a fuvart, kiderítik, hogy hol lehetnek rendőrjárőrök, javaslatot tesznek egy útvonalra és egy biztonságos szálláshelyre. Előfordul, hogy „őrszemként vagy felderítőként” működnek, például busz- vagy vasútállomásokon várakoznak, amikor a migránsok megérkeznek. A tarifák változóak: Montenegróban minimum húsz eurót kell fizetni a bosznia-hercegovinai határhoz közeli településekre történő szállításért, míg egy teljes Észak-Macedóniát átszelő utazás Gevgelija térségétől (a görög határ közelében) egészen a szerb határon fekvő Kumanovóig 500–700 euróba kerül járművenként.
Kapuőröknek azokat az embereket nevezik, akik a határzónákban tevékenykednek és pénzt kérnek a biztonságos áthaladásért. A jelentés szerint a csempészet legszervezettebb és legjövedelmezőbb formái a legnehezebben átjárható határok mentén jelennek meg: Görögország és Észak-Macedónia, Észak-Macedónia és Szerbia, Szerbia és Magyarország, valamint Horvátország és Bosznia-Hercegovina között. Az ezeken a helyszíneken működő bűnözői csoportok egyrészt a terepet és a rendészet mozgását ismerő helyiekből, valamint a migránsokat kibocsátó országok (például Afganisztán, Pakisztán, Marokkó és Szíria) állampolgáraiból állnak, akiknek a menekültkérelem procedúrájánál egyszerűbb és jövedelmezőbb a csempészetben való közreműködés.
A kapuőröknek többet kell fizetni, mint a fixereknek, mivel ők segítenek a határokon való átjutásban és a természetes akadályok, a folyók és hegyek megkerülésében. A jelentés szerint az ár magában foglalhat más szolgáltatásokat is, például a hamis okmányok beszerzése vagy a szállás biztosítása a határ túloldalán. A kapuőrök esetleg tutajokat és csónakokat biztosítanak a folyami határok átlépéséhez, és ellenőrzik az alagutakhoz való hozzáférést. A bandák egy részének lopott vagy használt autókból álló flottája van, amelyeken különböző országok rendszámtáblái vannak. Az embercsempészek gyakran beszivárognak a táborokba, például Bosznia-Hercegovinában, és migránsoknak adják ki magukat, majd átvezetnek egy kisebb csoportot a határon. A görög–albán határ átlépése 3500–5000 euróba került, a Magyarországra történő csempészés ára a biztonságtól és a siker valószínűségétől függően 2020-ban 500 és 5000 euró között mozgott.
A legnagyobb összegek a hierarchia csúcsán álló utazásszervezők markát ütik, amelyek a kiindulási és a célállomás teljes útvonalára, vagy annak hosszabb, országokon átívelő szakaszaira kínálnak úgynevezett migrációs csomagokat. Az ilyen ügyletek lebonyolításához nagyfokú kifinomultság és tervezés, valamint transznacionális hálózatok, dokumentumok és járművekhez való hozzáférés szükséges. Az „utazásszervezők” a legmagasabb szinten állnak a parancsnoki láncban, ők irányítják a transznacionális hálózatokat.
A csomagajánlatok leginkább az Afganisztánból, Szíriából vagy Törökországból érkező családok számára voltak vonzóak. Az egyedül utazó férfiak inkább az ad hoc megoldásokban bíznak, saját információik és kapcsolataik segítségével kis csoportokban lépik át a határokat, mindig csak egy szolgáltatásért fizetnek. Néhányan busszal és vonattal utaznak, és ha tehetik, szállodákban szállnak meg. A migránsok esetenként a zsarolás és az emberrablás veszélyének is ki vannak téve az általuk fizetett embercsempészek vagy rivális csoportok részéről. A nőket, különösen az egyedül utazókat, előfordul, hogy megerőszakolják vagy arra kényszerítik, hogy szexuális szolgáltatásokkal fizessenek az utazásért. Az Iránból vagy Afganisztánból bármely uniós országba való utazásért fizetett ár személyenként 3000–3500 euró, míg a Horvátországot megcélzó pakisztániak személyenként 6000 euró körüli összeget fizettek az utazásszervezőknek.
A török embercsempész-hálózatok közül néhány egészen Olaszországig terjed, a migránsokat Görögországon, Albánián és Montenegrón keresztül viszik a szárazföldön, majd hajóval át az Adrián. Egy feltartóztatott hajó fedélzetén ötvenkét kurd migránst találtak, akik 5000–8000 eurót fizettek török embercsempészeknek. Ez azt jelenti, hogy a csempészek csupán egyetlen, körülbelül ötven migránsból álló csoporton hozzávetőleg háromszázezer eurót kerestek, míg költségeik körülbelül százezer eurót tettek ki.
A nyugat-balkáni migránscsempész-piac méretét és értékét nehéz pontosan megbecsülni, éppen azért, mert nagyon sokféle útvonal létezik, és egyes migránsok végül többször is megpróbálnak átjutni egyes határokon. A jelentés szerzői a becslésükhöz úgy jutottak el, hogy megszorozták a térségen áthaladó migránsok összlétszámát az embercsempészeknek fizetett árakkal. A járulékos tevékenységekkel – elsősorban kábítószer-csempészettel – együtt az elmúlt években eurómilliárdok keletkeztek.
A migránsokból és a kábítószerből származó pénz jó részét a régióban mossák tisztára, ennek is köszönhető a Balkán egyes részein az ingatlanárak drasztikus emelkedése. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnüldözési Hivatala szerint jelenleg 1,8 és 4,6 milliárd euró közötti összegeket mosnak tisztára a Nyugat-Balkánon. A pénz éttermeken, építkezéseken, ingatlanokon, luxuscikkek vásárlásán keresztül kerül a legális gazdaságba, és egy része még Nyugat-Európában is megjelenik. Ez az ördögi kör a jogállamiság és a rend további gyengüléséhez vezet, és újabb lehetőségeket teremt a szervezett bűnözés számára.
A szerző migráció- és Közel-Kelet-szakértő, Századvég Alapítvány
(Borítókép: Egy embercsempész határsértőkkel teli kocsija az M5-ös autópálya szatymazi pihenőjében 2015. szeptember 3-án. Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)
