Ugyanakkor nem dőlhetünk hátra, mert szuverenitásunk megőrzéséért folyamatosan küzdenünk kell. A legnagyobb harcot szellemi, ideológiai színtéren kell megvívnunk, olyan ellenféllel, amellyel sorsközösséget vállaltunk. Soha nem volt kérdés, hogy Európához tartozunk, de a brüsszeli bürokraták elfelejtették, hogy az Európai Unió egy intézményi keret, egy eszköz, amely a tagállamokért, a tagállamok által biztosított hatáskörökkel létezik, és nem nem uralkodhat a tagállamok felett, azokat zsarolva és egymás ellen kijátszva. Brüsszel most olyan nyomást gyakorol ránk, olyan vállalhatatlan ideológiát kényszerítene a magyarokra, amely lerombolni hivatott a meglévő identitásunkat minden lényeges értelemben. Ezt felelősen gondolkodó ember nem fogadhatja el. Az unió alapító atyáinak szándéka az erős, szuverén nemzetek együttműködésén nyugvó, egymás segítését, egymás értékeinek megőrzését és a tagállamok kiteljesedését szolgáló kapcsolat kiépítése volt, amely mára a gazdasági eszközökkel való fenyegetés és önfeladásra kényszerítés rendszere lett. A határainkra nehezedő migrá­ciós nyomás sem egyszerűsíti a konfliktusok feloldását, hiszen az unió évek óta képtelen érdemi intézkedésre a bevándorlók újabbnál újabb hullámainak megállítása érdekében. A mi álláspontunk világos: erős Magyarországot csak olyan polgárok tudnak építeni, akiket ezeréves keresztény gyökerek és biztos családi kötelékek tartanak meg a nehézségek idején.

A szabadság olyan kincs, amelyért folyton tenni kell, nem olyan, amit egyszer megszereztünk, és onnantól kezdve mindig a miénk – erre tanít minket a történelmünk is. Ahogyan évtizedekkel ezelőtt az 1956-os hősök vagy évszázadokkal korábban felmenőink küzdöttek véráztatta csatákban Magyarországért, a magyarságért, úgy nekünk is ki kell állnunk az érdekeinkért, szabadságunkért. Most nem elnyomó idegen hadsereg, hanem az Európai Egyesült Államok illúziójában megfeneklett, már-már birodalmi gőggel viselkedő Brüsszel próbál legyűrni mindannyiunkat, elhalványítani keresztény, nemzeti identitásunkat, olvasztótégelybe terelve megszüntetni a kontinens, az országok és végső soron az emberek egyediségét, és szürreális elvárásokkal néha már teljesen abszurddá változtatni megszokott életünket.

Meg kell mutatni a világnak, hogy mi itt vagyunk otthon, e hazában, és nem hagyjuk, hogy elvegyék tőlünk a múltunkat, a jelenünket és a jövőnket! Meg kell mutatni, hogy a mai magyarok méltó utódai azoknak hősöknek, akik felemelt fővel és a puszta kezükkel védték a hazát 1956 őszén. Legyünk most is ott a békemeneten, hogy így mutassuk meg a világnak és a hatalomért remegő baloldalnak: nem felejtünk! Sokan vagyunk és a szeretet erejével megóvjuk mindazt, amit 2021-ig közösen elértünk!

Borítókép: A békemenet résztvevői érkeznek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából rendezett díszünnepségre az Országház előtti Kossuth Lajos térre. Fotó: MTI/Bruzák Noémi