Nem sokkal azután, hogy Brüsszel a nyáron kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben a gyermekvédelmi törvény egyes rendelkezései miatt, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy az ügyben népszavazást kezdeményez. Az indok egyszerű és észszerű volt: a magyar szülők alapvetői jogait érte támadás, hiszen egyedül nekik van felhatalmazásuk abban dönteni, hogy gyermekük milyen szexuális tartalommal és/vagy LMBTQ-propagandával találkozzon a köznevelési intézményekben, valamint mesekönyvekben, s ezt még az Európai Bizottság sem vitathatja el. 

A kormányfő állandó kritikusai természetesen az intézkedés feleslegességére, s az egész ügy túldramatizáltságára hívták fel a figyelmet, valamint arra az általuk hivatkozott tényre, hogy az egész kérdés alapvetően kívül esik a többségi társadalom érdeklődési körén. Azonban az élet most is Orbán Viktort igazolta. 

Ugyanis a fejlett világunkat elválasztó óceán túlpartján, az egyesült államokbeli Virginiában éppen két hete rendeztek kormányzóválasztást, amelynek meglepő eredménye nemcsak az amerikai helyi és szövetségi politikát rázta fel, hanem egész Európában komoly visszhangot váltott ki. Emlékezetes, az alapvetően „kék színezetű”, azaz stabilan demokrata többségű államban, amelyet Joe Biden elnök tavaly tíz százalékpontos fölénnyel nyert meg, egy olyan republikánus jelölt, Glenn Youngkin nyert, akinek a papírforma szerint veszítenie kellett volna. A részletek szerint Youngkin több mint 63 ezer szavazattal győzte le demokrata ellenfelét, Terry McAuliffe-t, amelyet elsősorban a kampányhajrában mutatott tűpontos témamegjelölésének, valamint annak érzékletes bemutatásának köszönhetett. 

Adódik a kérdés, mégis milyen téma bizonyulhatott ilyen mértékben sorsdöntőnek, amely még a Demokrata Párt szavazóit is a saját pártjuk ellen fordította. A válasz egyszerű: a gyermekvédelem. 

A kezdetben esélytelennek bélyegzett konzervatív Youngkin – bár a magyar kormányfőhöz képest több hónapos lemaradással – szintén meglátta a kéretlen, köznevelési intézményekben zajló LMBTQ-érzékenyítést végző civil szervezetek, valamint szimpatizánsok munkásságából fakadó veszélyt, amely negatívan hathat a kisgyermekek testi és lelki fejlődésére. A politikus szerint elfogadhatatlan az az álláspont, hogy egy adófizetői pénzből fenntartott oktatási intézményben olyan ideológiai átnevelésnek legyenek kitéve a védtelen gyerekek, amelyről a szülők vagy nem tudnak, vagy ha tudomást is szereznek róla, nem szólhatnak bele. A kampányhajrában dominánssá váló témát – ahogyan nyáron itthon is – össztűz alá vette a fősodratú média, valamint a liberális politikai elit is, Youngkin azonban kitartott, hiszen megfogalmazása szerint a hétköznapi szülők számára ez egy valódi probléma, amelyet valódi eszközökkel kell megakadályozni. 

Igaz, akaratlanul, de állítását nem is támaszthatta volna alá szemléletesebben ellenfele, Terry McAuliffe, aki – szembesülve a konzervatívok mögött egyre többen felsorakozó választópolgárokkal – kijelentette, hogy a szülőknek semmi közük ahhoz, hogy az iskola falai között mi zajlik, sőt esetleges győzelme esetén ő egyenesen támogatni fogja a beleegyezés nélküli LMBTQ-érzékenyítés gyakorlatát. Mondani sem kell, e demokrata kijelentést követően kis túlzással már az sem lepte meg a kiábrándult baloldali szavazókat, hogy a sajtó kiderítette, pártjuk jelöltjének gyermeke valamilyen kifürkészhetetlen oknál fogva eddig elkerülte a köznevelési intézményeket, hiszen magániskolába jár.

A liberális gőgnek, valamint politikai vakságnak meg is lett az eredménye, a tizenkét éve a demokraták fellegváraként ismert Virginia konzervatív kézbe került.

E tény olyan markáns politikai lökéshullámot indított el nemcsak helyi, hanem szövetségi szinten is, hogy a 2022-es félidős, majd a 2024-es elnökválasztásra készülő republikánus pártstratégák már esettanulmányi szinten elemzik Youngkin kampányának több sarokpontját, beleértve a gyermekvédelem tematikájának sorsdöntő szerepét. 

A fentiek tükrében három megállapítás is helytállónak tűnik. Egyrészt itthon és az Egyesült Államokban is szemmel láthatóan súlyosan tévedtek azok a baloldali megmondóemberek, akik úgy gondolják, maga a gyermekvédelem témája, valamint az iskolákban történő LMBTQ-érzékenyítés hidegen hagyja a szülőket. Másrészt azt is rosszul mérték fel, hogy egy ilyen, a hétköznapi családi életet ennyire megbolygató ügy ellenzése valójában milyen komoly mobilizációs tartalékkal bír, hiszen a józan többség pártszínezettől függetlenül akarja a gyermekeinek a javát, és ezért cselekedni is hajlandó. 

Végezetül a mellett a tény mellett sem lehet elmenni, hogy a XXI. századi politika meghatározó kérdéseiben, mint a migráció, a vakcinastratégia, valamint a demográfia és a családügy, Orbán Viktor nemcsak hogy az élen jár, hanem következetesen, józanész-alapú döntéseket hozva hosszú távon is a hétköznapi emberek kihívásait igyekszik megoldani, életüket előremozdítani. E stratégia, úgy tűnik, immár az Egyesült Államokban is egyre népszerűbbé válik.

A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője

Borítókép: A virginiai kormányzóválasztás győztese, a republikánus párti Glenn Youngkin. (Fotó: MTI/AP/Andrew Harnik)