Ezt a sztorit melegítette fel Dull Szabolcs lapja, mintegy azt bizonygatva, hogy a negyvenmillárdos épületegyüttes eladása legalább akkora marhaságnak tűnik, mint az Eiffel-torony értékesítése.
Nos, a cikket jegyző ellenzéki propagandista legrosszabb rémálma akkor vált valóra, amikor a műve elkészítése után néhány nappal Anonymus egy olyan felvételt kapott elő, amin a vagyonkezelő vezérigazgatója azt ecseteli a vevőt képviselő Berki Zsoltnak, hogy álláspontja szerint minden a legnagyobb rendben van, épp ezért felesleges is aggodalmaskodni, az üzlet sínen van, pontosabban lesz, de csak a választások után, mert addig az ügylet hordoz magában némi politikai kockázatot.
De tényleg mindenki nyugodjon meg, addig is telepítenek néhány fát, hogy úgy tűnjön, hogy a Városháza park a választási ígéreteknek megfelelően szépen ki lesz csinosítva. Aztán, ha a sok hiszékeny liberális leszavazott az ellenzékre, akkor már jöhetnek a munkagépek, a munkások meg a vevő aláírni a szerződést.
Egészen pontosan így fogalmazott: „Ha mi döntenénk, akkor így csinálnánk, de ugye van itt, van itt három kib…szott dátum. ’22-ben parlamenti választás, ’23-ban százötven éves lesz Budapest, és ’24-ben meg önkormányzati választás. Hát ki az a barom, aki megcsinálja a homlokzatot itt, aztán mélygarázst épít, aztán parkot csinál, aztán elkezd építeni?”
Meg ezt is mondta Barts Balázs, a vagyonkezelő elnök-vezérigazgatója: „És ha mindez megépül, akkor utána itt, ezen a sarkon meg lehet építeni az új Városházát. Tudod organizálni a többi területről, persze a parkot szétcseszed, az egy másik kérdés. Azért van ez ’24-ben egy ilyen mondás, hogy akkor kiderül, hogy van-e kellő bátorság vagy sem.”






























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!