A politika kemény dolog, talán nem is lehet nagyon más, naivság volna azt állítanom, hogy meglepett. Magánemberként csupán annyit tehetek, hogy azokon a talpalatnyi területeken, amelyeknek úgy-ahogy szakértőjének mondhatom magam, foggal-körömmel ragaszkodom a szakmaisághoz, az objektivitáshoz, a tudományossághoz. Ehelyütt ezt teszem. Az Országgyűlés minapi ülését ismét számháború színesítette. Az ellenzék tragikus képet festett a koronavírus-járvány áldozataként meghalt magyarok magas száma és nemzetközi összehasonlításban magas aránya okán a kormány, s az általa működtetett egészségügy teljesítményéről. Minden okunk megvan hát, hogy felkutassuk azokat a számokat, amelyek kétségbevonhatatlan képét mutatják a következményeknek.
Kezdjük azzal, hogy önmagában nincs túl sok értelme pusztán a koronavírussal diagnosztizáltak, majd meghaltak számbavételének, mert olyan betegségről van szó, amely minden korosztályból igen sokakat érint és amelyből jó eséllyel – anélkül is, hogy a megfertőzött kórházba került volna vagy egyáltalán látta orvos – fel lehet gyógyulni. És persze a jól ismert influenzánál többszörös valószínűséggel bele lehet halni. Járvány esetén az egészségügy arra koncentrál, hogy annak kivédésére csoportosítja át az erőforrásait, így az egyéb betegségek diagnosztizálása, kezelése, a műtét stb. halasztódik, aminek következtében emelkedhet a halálozások száma. Ezek az elhunytak közvetve szintén a járvány áldozatai.
Két módszerünk van, hogy mindezt számba vegyük. Az egyik az úgynevezett többlethalálozás. Ennek során azt vizsgálják, hogy mennyivel nőtt a halálozások száma az előző év azonos időszakához (vagy az előző évhez, az előző néhány év átlagához) képest. Ez az adat viszonylag gyorsan rendelkezésre áll, tájékoztató jelleggel nem is haszontalan, de szakmailag igen durva és lényeges összefüggéseket elfed. Használata csak akkor indokolt, ha ennél jobb mutatót adathiány miatt nem tudunk konstruálni.
Az OECD, a legfejlettebb országokat tömörítő nemzetközi gazdasági szervezet 2020 januárja és 2021 augusztusa között számos országban kiszámította a teljes népesség és ezen belül a 65 éven felüliek többlethalálozását. Az OECD – mint a nemzetközi szervezetek statisztikai részlegei – nem pusztán közzéteszi a nemzeti statisztikai hivataloktól begyűjtött adatokat, hanem saját egységes módszertannal az alapadatokból számítja, ami az összehasonlíthatóság alapfeltétele.