Az OECD szerint a teljes népességet tekintve hozzánk képest rosszabb volt a helyzet – a rosszabbodás sorrendjében – a következő országokban: Izrael, Egyesült Királyság (eddig az OECD-országok átlaga alatt voltunk, innen fölé kerülünk), Portugália, Olaszország, Spanyolország, Szlovénia, Szlovákia, Egyesült Államok, Csehország, Lengyelország, Chile, Kolumbia és Mexikó. S hozzánk képest csak kicsivel volt jobb a helyzet olyan országokban, mint Görögország, Franciaország és Hollandia. Egyedüliként Norvégiában nincs többlethalálozás, ott a halandóság tovább javult. Ez Írország esetén is igaz a teljes népességre, de a 65 éven felüliekre már nem.

A másik módszer az úgynevezett halandósági táblák összehasonlítása: miképp alakult, illetve alakul a halandóság 2019-hez, az utolsó járványmentes „békeévhez” képest. 2021 végén értelemszerűen csak a 2020. évi halandósági táblák ismertek, de azok sem mindenhol. E sorok írásakor a 37 OECD-tagország közül csak harmincban (Magyarország köztük van, de például Ausztrália, Új-Zéland, Korea, Írország még nem közölt adatokat, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság csak előzetes adatot adott, míg Kanada és Németország adott ugyan, de férfi–nő bontás nélkül). E 30 ország közül 24-ben csökkent, hatban (Norvégia, Japán, Costa Rica, Dánia, Finnország és Lettország) nőtt a születéskor várható élettartam. A 24 közül hat országban több mint egy évvel csökkent: Egyesült Államok (–1,6), Spanyolország (–1,5), Litvánia (–1,3), Lengyelország (–1,3), Belgium (–1,2) és Olaszország (–1,2). Egy évvel csökkent három országban: Csehország, Szlovénia és Egyesült Királyság. Magyarországon 0,7 évvel csökkent, annyival, mint Ausztriában, Hollandiában, Portugáliá­ban és Svédországban. Ennél nagyobb mértékben Luxemburgban (–0,9), Szlovákiában és Svájcban (–0,8). A magyar adatnál csak kissé jobb a francia (–0,6), ám lényegesen jobb a német (–0,3).

A 65. életévükben lévők várható élettartamát még kevesebb ország adta meg (köztük Németország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok). Ez az adat csak férfi–nő bontásban áll rendelkezésre. Magyarországon 2019 és 2020 között mindkét nem esetén 0,7 év a csökkenés, pontosan annyi, mint Franciaországban és Svédországban. Ausztriában és Hollandiában ez az érték átlagban lényegében ugyanannyi: a férfiak esetén egytizeddel magasabb (–0,8), nők esetén egytizeddel alacsonyabb (–0,6). A legrosszabb érték a lengyeleké (–1,6; –1,2), a spanyoloké (–1,4; –1,5), a belgáké (–1,3; –1,3), a szlovéneké (–1,2; –1,2), az olaszoké (–1,2; –1,1), a cseheké (–1,2; –1,0) és a litvánoké (–1,2; –0,9).

Az egyes népességek élettartamával kapcsolatos kutatások világszinten első számú forrása az emberi halandósági adatbázis (Human Mortality Database, HMD), amelyhez regisztráció után bárki hozzáférhet (www.mortality.org). Ezt az adatbázist a kaliforniai Berkeley Egyetem és a rostocki Max Planck Intézet demográfusai fejlesztik. A HMD 41 országról rendelkezik születési és halálozási adatokkal. A HMD módszertana nem azonos sem az OECD-ével, sem a magyar KSH-éval, viszont azoknál is részletesebb összehasonlítást tesz lehetővé. E sorok írásakor a 41 ország közül csupán nyolc 2020. évi adatai vannak feltöltve (Bel­gium, Dánia, Finnország, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország és Magyarország). Egyelőre ezen országok esetén van módunk részletesen vizsgálni a járvány halandóságra gyakorolt hatását. Ennek a 2015–2019. évek átlagához történő hasonlítása célszerű, mert ezzel kiküszöbölhetők az esetlegességek.

nő, férfi összesen

Belgium –0,58 –0,50 –0,58

Magyarország –0,36 –0,30 –0,37

Svájc –0,20 –0,43 –0,35

Portugália –0,32 –0,34 –0,34

Svédország 0,05 –0,16 –0,08

Finnország 0,39 0,31 0,33

Dánia 0,51 0,52 0,51

A visszaesés toronymagasan Belgiumban a legmagasabb, utána Dánia és Magyarország következik. Az adatok alapján vizsgálhatjuk a halandóság növekedésének mintázatát, az alábbiakban Belgiummal teszünk összehasonlítást. Belgiumban a várható élettartam minden korcsoportban romlott, míg Magyarországon a 90–94 évesek és idősebbek esetén már javult. Csökkenés Belgiumban nők és férfiak esetén is a 65–69 évesek korcsoportjában volt a legjelentősebb (–0,75; –0,72), míg Magyarország a 60–64 évesek korcsoportjában (–0,50; –0,53). A halandóság több mint tíz százalékkal nőtt a belga 75–84 éves nők és a 80–84 éves férfiak korcsoportjában (75–79: 12,18 százalék, 80–84: 11,37 százalék; 80–84: 10,47 százalék). A növekedés Magyarországon egyetlen korcsoportban sem érte el a tíz százalékot, bár a 65–74 éves nők korcsoportjában megközelítette (65–69: 9,76 százalék, 70–74: 9,75 százalék), míg a férfiak esetén a 65–69 évesek korcsoportjában volt a legmagasabb (8,15 százalék).

Ennyi mondható el a 2020-as évről. A számháború lezárható. Az idei, 2021-es évről 2022 késő őszén lesz világos képünk. Addig lehet számháborúzni. Bár ha túl sok értelme nincs is, talán örömet okoz.

A szerző szociológus, közgazdász

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Vajda János)