Sokat gondolkodtam azon, hogy az a rengeteg hátrány, ami például Ausztria keleti részén a helyben lakó és (nem annyira spontán folyamatok által) gyorsan asszimilálódó magyar közösséget érte az utóbbi száz esztendőben, az a többségi társadalomnak miként fog visszaütni. Sejtem a feladvány megoldását, de nem tölt el nagy örömmel a lehetséges magyarázat. Bécsújhelyen körülbelül a kisiskolások hetven (!) százaléka muzulmán származású. Persze felmérés nincs, az tilos, a szülőknek az iskolában megtiltották, hogy például lefényképezzék az osztálynévsort, mert fontosabb a diákok személyiségi joga.

Nem kell Berlinig menni tehát, hogy a hatóságok elsumákolják az iskolákban a gyerekek nemzetiségi összetételét, elég húsz kilométerre utazni a magyar határtól. Ausztria katolikus ország volt, az iskolák és a közelmúltig bármilyen közintézmény falán kereszt volt látható. A bécsújhelyi alapiskolákban ezeket például három éve vették le hatalmi szóval. Hogy ne zavarja mások érzékenységét. Nem lepődünk meg azon sem, hogy az iskolavezetők a magyar gyermekeknek azt tanácsolják, hogy ne válasszanak magyar oktatást ott sem, ahol lenne arra lehetőség.

Ausztriában, köszönhetően a lelkes kutatógárdának, a magyar a legjobban kutatott nemzeti kisebbség. A hatvanas és a hetvenes években a környékbeli falvakban (Alsóőr, Felsőőr, Őrsziget, Felső- és Középpulya) a még aktív magyar közösségek kultúráját gondos munkával feltérképezték, például Alsóőrön és Középpulyán elképesztően szép magyar népmesevilágot tártak fel és tettek közzé. Manapság másfajta mesék gyártását támogatja az Európai Unió. Ha a királyfi nem talál királylányt, akkor megleli a másik királyfit. És így élnek boldogan. Uniós pályázati forrásokból a kisiskolások korosztálya számára homoszexuális „érzékenyítő” mesékre van pénz.

Sajnos a katolikus egyház társadalmi hatása is erősen visszaszorulóban van. A hagyományos családról már lassan egyházi berkekben is veszélyes beszélni. Egy pap ismerősömnek egy középső ausztriai tartományban a papíron katolikus országban saját püspöke tiltotta meg a kórházpasztorációs munkáját, mert teret kellett engedni a más vallásúak tevékenységének.

Ha minden így marad, a bevándorlás nem gyengül, és a helyi lakosság demográfiai mutatói sem változnak meg gyökeresen, akkor Ausztria napjai (évtizedei) meg vannak számlálva. Már a közeli jövőben multikulti, hagyományok nélküli ország lesz, a társadalmukban rövidesen számos keleti elem megjelenése várható. Ami a jövő kérdése marad, az az, hogy a szomszédunkban rohamosan terjedő iszlám miként lesz összeegyeztethető az ultraliberális családdal és a nemváltó felfogással. Ennek a laboratóriuma lesz Ausztria.

Remélem, tanulunk majd tőlük, de az itthoni lakosságon is múlik, hogy hozzáállásával, szavazataival milyen eszméket enged be mentális szempontból még viszonylag ép országunkba.

A szerző orvos

Borítókép: Kurdok tüntetnek a török nacionalista és iszlám csoportok agresszív fellépése ellen Bécsben, az egyikük Abdullah Calan bebörtönzött kurd vezető képét fogja 2020. június 27-én. (Fotó: MTI/AP/Ronald Zak)