Az erdélyi magyarok körében a közelgő magyarországi választásokat megelőző kampányidőszak nem okoz különösebb megosztottságot. Évek óta stabilan magas az Orbán Viktor vezette kormány támogatottsága, így a megméretéssel kapcsolatos közvélekedésben inkább csak a magyar baloldal Erdélyből értelmezhetetlennek tűnő kormányellenes propagandája jelenik meg riasztó témaként.
A Bálványos Intézet bő két hónappal ezelőtti kutatásából az derült ki, hogy a pártpreferencia tekintetében 2016 óta nem történt változás, a magyar állampolgársággal rendelkező, szavazni szándékozó erdélyi magyarok túlnyomó többsége, nyolcvanhárom százaléka a Fideszre szavazna.
A baloldal legnépszerűbb pártja a Jobbik, mindössze négy százalékkal. A közös lista megítélése még ennél is rosszabb: a megkérdezettek három százaléka voksolna rá.
A Fidesz óriási erdélyi támogatottságára pofonegyszerű a válasz: az utóbbi tíz évben Magyarország kormánya soha eddig nem tapasztalt támogatási és gazdaságfejlesztési programot valósított meg Erdélyben, amelynek részesei voltak az óvodaépítések révén a kisgyerekes szülők, az iskolafejlesztések kapcsán a diákok, a magyarországi támogatással működő Sapientia egyetem diákjai, a gazdaságfejlesztés projektekben érintett vállalkozók, az ingatlanjaikat anyaországi forrásból felújító egyházak, és a sor még hosszan folytatható.
Az erdélyi magyar közösség olyan segítséget kapott, amellyel a jövő alapjait is megteremtheti. Azt kapta meg az anyaországtól, amelyben a román állam részéről az eddigi tapasztalatok szerint soha nem részesült volna. Azok az üzenetek, megfogalmazások, amelyek a magyar kormány részéről érkeznek, érthetők, a kisebbségi létben élők számára fontosak.
Ez az, amit végképp nem ért, ezért kampányakciónak, „magyarkodásnak” tart a baloldal, miközben meg sem próbálkozik egy másfajta, ettől különböző retorikával az erdélyiek irányába. Orbán Viktor erdélyi ellenzői egy rendkívül szűk, alapvetően liberális irányultságú szavazói körből kerülnek ki.
Ők azok, akik azért támadják a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), mert „arra vetemedett”, hogy a „diktatórikus”, „Európa-ellenes” magyar kormánnyal, annak miniszterelnökével partneri szövetséget alakított ki. Szerintük az RMDSZ-t, Kelemen Hunor pártelnököt „Budapestről irányítják”.
Néhányuk a minap egy zavaros célú petíciót is kezdeményezett. Állásfoglalásukban egyebek mellett azt írják, hogy Magyarország politikai kultúrája, belső megosztottsága átnyúlik a határon, s „az utóbbi évek gyűlöletkampányai” rombolják mindennapjaikat.
„Nem kell, és nem akarunk félni Brüsszeltől, Soros Györgytől, a migránsoktól vagy a szexuális kisebbségektől!” – áll a szövegben. A magyar kormányon kérik számon például a magyar–román viszony alakulását, miközben az egyébként javuló kapcsolat szorosabbra fűzését éppen Bukarest tartózkodó álláspontja fékezi, a román vezetés irányába viszont nem fogalmazódott meg hasonló jellegű igény a petíciót aláírók részéről.
Általában az Orbánt bíráló erdélyi balliberálisok vádjai, érvrendszere egybecseng az Európai Parlamentben az ultraliberálisok sorait erősítő, Dacian Ciolos vezérelte Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) gyakori Magyarország-ellenes és Orbán Viktort démonizáló nyilatkozataival.
A most éppen belső konfliktusokkal is küzdő, népszerűségéből folyamatosan vesztő USR részéről az RMDSZ irányába is visszatérő vádpont a magyar kormánnyal fenntartott partneri viszony. Ez az a román párt, amely mellett nyíltan kampányolt a romániai választások előtt a Momentum.
Kevesen ugyan, de vannak, akik Erdélyben is feledtetnék a Márki-Zay Péter mögött álló legnagyobb párt, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció jogfosztó terveit a határon túliakkal kapcsolatban. Csakhogy a baloldali miniszterelnök-jelölt szeret nagyokat nyilatkozgatni.
Odamond, megmond, kérkedik, hasonlítgat. Kiemelte például a Székelyek Világszövetségét a kampányát segítői között. A miniszterelnök-jelölt s az őt támogató, nagyon liberális erdélyi kör számára ezek szerint elfogadható, hogy a „baráti” szervezet alelnöke nem is olyan régen még egy „Szégyelld magad, már megint zsidónál vásároltál!” szövegű plakáttal uszított Csíkszeredában.
Azt is nehéz meggyőzően elmagyarázni, miért elfogadható, európai és szabadelvű megoldás a határon túliak szavazati jogának megvonása (Gyurcsány javaslata), avagy annak súlytalanítása (a Jobbik ötlete). Az erdélyieket politikai szimpátiájuk miatt büntetni kívánó magyar baloldalt talán emlékeztetni kellene arra, hogy szerzett jogok megvonása magyaroktól jelenleg csak Ukrajnában divatos, Romániában már nem.
Egyenes következménye a baloldali pártok külhoniakkal kapcsolatos hazudozásainak és heccelésének az a gyűlölködés, amely a közösségi oldalakon köszön vissza rajongóik kommentjeiből. Alig van olyan erdélyiekkel kapcsolatos hír, amely alatt ne jelenne meg gyalázkodás, a románozás.
A baloldal egyik rendszeresen visszatérő hazug állítása, hogy a határon túli, azaz az Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban, a Kárpátalján élő magyarok egyszerűbben szavazhatnak, hiszen nekik a levélvoksot is lehetővé teszi a törvény.
A jogszabály ezzel szemben minden külföldi állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak biztosítja a levélben szavazás lehetőségét, annak is, aki az Egyesült Királyságban vagy Németországban él, de már nincs magyarországi lakcíme. Nem lehet elégszer elismételni azt sem, hogy a külhoniak csak pártlistákra voksolhatnak, tehát egyetlen szavazatuk van.
A baloldal által nagyon egyszerűnek és könnyűnek tartott levélszavazás egyébként még mindig sok erdélyinek szokatlan. A Bálványos Intézet fentebb idézett felmérése erre is vonatkozott. A tavaly nyáron megkérdezett választani szándékozó erdélyi magyarok ötvenhét százaléka volt tisztában a választási folyamattal, fele jobban örülne, ha segítene neki valaki a választási procedúrával.
A megkérdezettek harmadának nem voltak információi a szavazási folyamatról, harminckét százalékuknak segítség kellene a regisztrációhoz, huszonhat százalékuk a levélszavazathoz mellékelt űrlap kitöltése is nehézségekbe ütközik. A választásokkal kapcsolatban már elindult az információs kampány Erdélyben, ennek hatékonysága kedvezően befolyásolhatja a tájékozottságot, a technikai kérdéseket, de a szavazói kedvet is.
Az 1,2 milliós magyar közösség többségének bizalmát, rokonszenvét a jelenlegi magyar kormány iránt még az Orbán Viktort megbuktatni vágyók sem vitatják. Az erdélyi magyarok körében több mint kétharmados fölényben vannak azok, akik büszkék az utóbbi tíz év Magyarországára. Két hónappal a választások előtt Erdély irányt mutat.
Borítókép: Gyimesi csángó népviseletbe öltözött férfi szavaz a csíkszeredai magyar főkonzulátuson az országgyűlési képviselő-választáson 2018. április 8-án (Fotó: MTI/Veres Nándor)
