Professzor asszony nemhiába olyan képzett, nemhiába doktorált! A titkos szavazás során szemüvegkeretből, fogazatból, túlsúlyból könnyedén beazonosítja a Fidesz szavazóit. Nagyon sajnálja, hogy csak a kisebbség iskolázott, kulturált és gondolkodó. Némi logikai hibának tűnik, hogy ezeket a megállapításait a VIII. kerületben teszi, ahol egyébként a kormánypártok maradtak kisebbségben.
Néhány észrevételt azonban mindenképpen szeretnék tenni filozófus asszony írásához.
A választásokat nemcsak a kormánypárti szavazók miatt vesztették el ennyire, hanem azért is, mert a művelt, széles látókörű, sportos, jól öltözött választóik közül, akik négy éve a hat pártra szavaztak, most 900 ezren nem mentek el szavazni a hatpárti összefogás jelöltjeire és listájára. Professzor asszony figyelmét biztos elkerülte, hogy 1,8 millió szavazattal Magyarországon soha nem lehetett választást nyerni. Érdemes ezért alaposan végiggondolnia, hogy hol és miért veszhetett el 900 ezer szavazat. Nem, nem kizárólag vidéken vesztették el, és nem csak a Jobbik szavazóit. A felvilágosult Budapesten, ahol van kultúra, iskola, víz, internet meg minden, a 18 választókerületből egyetlenegyben sem kapott annyi szavazatot a hatpárti szövetség, mint 2018-ban Jobbik nélkül a másik öt párt.
Kőbányán, Budapest 9. választókerületében például ez így néz ki: 2018-ban Burány Sándor (MSZP–Párbeszéd) 22 010 szavazat, a többi jelölt: Jobbik 5437, LMP 3522, Momentum 1139 szavazatot kapott, ami összesen 32 108 szavazat.
2022-ben Arató Gergely 21 617 szavazat, azaz hatpárti támogatással még Burány Sándor számait sem sikerült elérni. Ez 10 491 vokssal kevesebb, mint amit négy éve kaptak a hat párt jelöltjei. Elvesztették a szavazóik egyharmadát! Ha a Jobbikot nem számoljuk, a másik öt párthoz képest is több mint ötezer szavazat hiányzik! Kétségkívül a baloldal problémáit Budapesten elfedi, hogy az egyéni képviselőket behúzták, de a fővárosban a hat párt által négy év alatt elvesztett egyéni és listás szavazatok összege háromszázezer körül lehet.
„A bunkók miatt vesztettünk” narratíva azért sem állja meg a helyét, mert a legmódosabb, legiskolázottabb vidéki választókerületekben is sokszor nagyon-nagyon kikapott a baloldal. A választókerületek központja szerint: Szentendrén és Balatonfüreden 16; Sopronban 25, Zalaegerszegen 28, Keszthelyen 32, Sárváron 40, Körmenden 41 százalékponttal kaptak több szavazatot a kormánypárti jelöltek az Egységben Magyarországért jelöltjeinél.
A pesti agglomerációban, a nyugati határ mentén, a Balaton-felvidéken azért vannak fogai és iskolái is az ott élőknek, és az adatokból az is valószínűsíthető, hogy a kormánypártokra legalább annyi felsőfokú végzettségű ember szavazott, mint a hatpárti összefogásra. (Csáki Judit fia a Momentum külpolitikai koordinátora. Senki nem felelős a szülei írásaiért, de ha a Momentumban sok olyan fiatal van, aki hasonló módon szocializálódott, akkor továbbra is lesz még gondjuk a vidéki bázisuk felépítésével.)
Miután az egyetemi tanár asszony röviden értekezik arról, hogy sok a kevésért megvehető cigány, aki nem ért a világból semmit, rákanyarodik a nácizásra. A Mi Hazánk parlamentbe kerülése nagyon fáj az egyesült baloldalnak. Az összefogás két stratégiai géniuszának, Gyurcsány Ferencnek és Jakab Péternek ugyanis az volt a mesterterve, hogy a radikális jobboldaliakat is beviszik a nagy baloldali összefogásba. (A kapitány úr Fonyódon el is mondta, hogy ők valójában a fasisztáktól a kommunistákig mindenkit képviselnek.) A hatpárti szövetségben nagyon szerették volna, ha a Jobbik szavazói rájuk szavaznak, ezért nem is voltak túl finnyásak.
Támogattak országgyűlési választáson olyan jelöltet, akik az ortodox zsidókat tetűcsúszdásoknak nevezte, és nem győztek félrenézni, amikor az egyik közös képviselőjelöltjükről karlendítéses videó került elő. Természetesen ekkor sem professzor asszony, sem a máskor hiperérzékeny többi párt nem emelt kifogást, hiszen jó elvtársak voltak, a közös kormányzásról álmodoztak. Abban a pillanatban azonban, amikor a radikális jobboldali választók egy része nem a Gyurcsány Ferenc által dominált hatpárti összefogásra szavazott, összetörhetett a szemüvegkeretük, és ők a megcélzott elvtársi szavazókból rögtön visszaváltoztak nácivá. Egyszerű a filozófia: aki kart lendít, de a Jobbikra szavaz, az elvtárs; aki a Mi Hazánkra szavaz, az náci. Filozófus asszony azért készüljön fel lelkileg, hogy a választások eredménye után lehetnek még olyan választóik a hatpárti 34 százalékból, akik a következő napokban a Mi Hazánk párt irányába fognak elmozdulni.
Aktív Magyarországért felelős kormánybiztosként én nemcsak a választások napján, hanem folyamatosan járom az országot. Mindenhol elképesztő a fejlődés. Új bölcsődék, felújított óvodák, iskolák, orvosi rendelők, jól felszerelt kórházak létesültek. Az ország nagy részén munkaerőhiány van, megújult közterek, javuló életminőség. Kétségkívül vannak nehéz térségek, de bármely megyébe szívesen szervezek a volt szavazatszámlálóknak akár tíz-húsz megállóhelyes kirándulásokat, hogy máskor is megtapasztalhassák, mennyit fejlődött a vidéki Magyarország. Budapest belsejéből le lehet birkázni a vidéki embereket, de igazából ők látják reálisan és racionálisan az ország helyzetét.
A 2002–2010 közötti kormányzás idején Magyarország leszakadt, a szlovákok 38, a lengyelek 28 százalékkal növekedtek gyorsabban nálunk, miközben mi még el is adósodtunk. 2010 óta sokkal gyorsabban növekedünk, mint Szlovákia, utolértük, le is hagytuk őket, sőt az elmúlt években az egyik leggyorsabban növekvő országgá váltunk az unióban. Egymillió emberrel több dolgozik, emiatt felére csökkent a szegénység kockázatának kitettek aránya és harmadára a nélkülözők száma.
Több mint negyven százalékkal nőtt a fogyasztás. 2010-ben például az első alkalommal forgalomba helyezett gépkocsik száma 61 ezer, 2020-ban 258 ezer volt. Tíz év alatt a nagy elszegényedés közepette hárommillióról négymillióra növekedett a forgalomban lévő autók száma. Hatalmasat javult a közbiztonság. 2010-ben például 5864 személygépkocsit loptak el, 2021-ben 354-et. Kilencven százalékkal többen házasodnak, mint 2010-ben, a családok több gyereket vállalnak.
Az adatokat még hosszan lehetne sorolni. Ezeket az eredményeket a vidéki emberek látják, a bőrükön érzik. A világ nem tudatlan vidékiekre és bölcs budapestiekre oszlik, már csak azért sem, mert a fővárosban több helyen meglehetősen szoros volt az eredmény. Budapesten is sokkal jobban élnek, mint tíz éve, például plusz kétszázezer autót állítottak forgalomba, de a baloldaliak, liberálisok ideológiai okokból ezt nem hajlandók tudomásul venni.
Természetesen a döntésüknél lehetnek más szempontjaik, megfontolásaik is. Nyilatkozataikból mégis az látszik, egy buborékban élnek, elszakadnak a valóságtól, zárt körökben folyamatosan hergelik egymást, és négyévente rácsodálkoznak a választási eredményre, majd felsőbbrendűen megállapítják, hogy hülye a nép, különösen a vidékiek.
A választások üzenetén mindenképpen érdemes elgondolkodni. Örkény István Az élet értelme egypercese végén azt írta: „Aki ezen elgondolkodik, s ügyel rá, hogy a gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet nyomára.”
A szerző országgyűlési képviselő (Fidesz)
