időjárás 3°C Natália 2022. december 9.
logo

Nem lesz népszavazás Karácsonyék kérdéseiről

Magyar-Zsolnay Attila
2022.05.22. 08:30
Nem lesz népszavazás Karácsonyék kérdéseiről

Az Alkotmánybíróság (AB) a szerdán megjelent határozatában alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúriának a népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott két végzését.

A népszavazás a közvetlen demokrácia legfontosabb eszköze, amely a lakosságot érintő fontos kérdéskörökben lehetőséget nyújt arra, hogy a választópolgárok mind országos, mind helyi szinten kinyilvánítsák véleményüket. A tiltott népszavazási kérdéskörök alaptörvényi szabályozása azt a célt szolgálja, hogy egyebek mellett kiemelkedő szakmai tudást igénylő gazdasági, külpolitikai kérdésekben a lakosság ne hozhasson érzelmi alapú és mind az állam, mind a lakosság számára hosszú távon káros döntéseket.

A Nemzeti Választási Bizottság 2021 augusztusában hitelesítette a Karácsony Gergely budapesti főpolgármester kezdeményezésére benyújtott kérdéseket, amelyeket a Kúria 2021 decemberében jóváhagyott. A Kúria döntése ellen alkotmányjogi panasszal éltek. Az Alkotmánybíróság megállapította: nem tartható népszavazás arról, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetem Alapítványról, illetve az alapítvány részére szóló vagyonjuttatásról szóló törvényt. Az AB a határozatában kimondta, hogy egy nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését végrehajtó, azzal közvetlen összefüggésben álló törvény megváltoztatásában vagy hatályon kívül helyezésében az alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja kizárja a közvetlen hatalomgyakorlást mint a politikai alapjogok gyakorlását.

Az AB bölcs döntésének hála nem kell a nemzetközi szerződésekben, diplomáciá­ban járatlan egyszerű választópolgárnak egy nemzetközi szerződés végrehajtásáról szóló törvényről – annak ismerete nélkül – a kormányról, illetve a fővárosi főpolgármesterről alkotott politikai véleménye, illetve az egyes nagyhatalmakkal kapcsolatos félelmei, előítéletei alapján döntenie.

A közjogi testület a határozatában azt is kimondta, hogy az alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja alapján az egyik kérdés a központi költségvetést érinti. Nem lehet népszavazást kiírni tehát az alábbi tartalommal: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?” Ezért az „igen” szavazatok többsége esetén a költségvetési törvény változatlan tartalma mellett a folyósítási időtartam meghosszabbítása azt eredményezné, hogy egységnyi időre arányosan csökkentett összegű járadék illetné meg a jogosultat. Az adott időpontra járó járadék csökkentése az alapvető megélhetési szükségletek biztosítását ellehetetlenítené, ami az emberi méltóság sérelméhez vezetne, és sértené a tulajdonhoz való jogot is. Az álláskeresési járadék csökkentése ellentétes lenne a járadék céljával, nem felel meg a szükségesség és az arányosság követelményeinek, nem támogatna semmilyen közérdekű célt, ezért semmiképpen nem lehet alkotmányosnak tekinteni. Ha az állam csak olyan mértékű álláskeresési járadékot folyósít, amely nem biztosítja az esélyegyenlőséget, az sérti a munka és a foglalkozás szabad választásához fűződő jogot is.

Az Alkotmánybíróság így bölcsen döntött, amikor nem engedte, hogy tiltott népszavazási tárgykörben kerüljön sor referendumra. Igaz ez mind a nemzetközi szerződést érintő törvények hatályon kívül helyezésére, mind az olyan költségvetési tárgykörben hozott népszavazásra, amely, ha érvényesnek és eredményesnek bizonyult volna, jelentősen csökkentette volna a szociális alapjogokat.

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városháza dísztermében 2022. április 27-én. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán) 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.