Sokan felkapták a fejüket az MNB elnökének bejelentése hallatán. Eszerint akkora a baj, hogy a jegybank segítségére is szükség van? Erről szó sincs, sőt az a normális, hogy a gazdaságpolitikai döntéshozók – a kormány és a jegybank – egyeztetnek egymással. Vészhelyzet nincs, azonban a 2021 nyarán megalkotott ez évi központi költségvetés – ez a legfontosabb eleme a honi gazdaságpolitikának – renoválása elkerülhetetlen. Tekintettel arra, hogy azt még (szó szerint) békeidőben tervezték. Amikor még szó sem volt háborúról, energiaválságról, elszálló inflációról, gyengülő árfolyamokról. A helyzet tényleg különleges, amelynek az egyik elszenvedője – a számos kitettség miatt – pont Magyarország.
Sokakban jogosan merül fel, hogy az eddigi eredmények „elúsznak-e”, s mi lesz azokkal az intézkedésekkel, amelyek stratégiai elemei a hazai gazdaságpolitikának. Az ellenzék általi, állandóan megszorításokra asszociáló riogatások helyett várjuk meg az új kormány felállását, a fontosabb intézkedések meghozatalát. A kommentárok utána is ráérnek.
Apropó, új intézkedések! Az árstop intézménye meghatározott ideig marad, azért, hogy a kétségkívül magas inflációt kordában lehessen tartani, a nyugdíjak vásárlóértéke sem csökken, sőt júliusban jön az újabb emelés, és a kormány egyezségre törekszik Brüsszellel a – nekünk egyébként járó – helyreállítási pénzek kapcsán.
Drámai fejlemény nincs, ugyanakkor nem lehet eltagadni, hogy az orosz–ukrán háború kedvezőtlen gazdasági hatásai már most érezhetők, gondoljunk csak az energiaárak alakulására. Vagyis egy, az utóbbi évtizedekben soha nem látott helyzettel szembesülünk mindannyian. Éppen csak kilábaltunk a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági válságállapotból, kitört a háború. Ez rendkívül bizonytalanná teszi a gazdasági folyamatokat, globális szinten is, és a finanszírozói hátteret, a pénz- és tőkepiacokat.

Itt kell leszögezni, hogy a magyar bankrendszer stabil alapokon áll, a lakosság továbbra is bízik a forintmegtakarításokban és semmi oka nincs arra, hogy ez ne így legyen. A külföldi befektetők is megőrizték a magyar állampapír-állományukat, ami a magyar gazdaság iránti bizalom újabb bizonyítéka. S ki kell arra is térnünk, hogy a forint elmúlt időszakban tapasztalt gyengülésének nem belső, fundamentális, hanem külső, a háborús helyzettel és a geopolitikai, világgazdasági kitettségünkkel kapcsolatos okai vannak. Ilyen helyzetben a kockázatkerülő befektetők szabadulni akarnak a hozzánk hasonló feltörekvő gazdaságok devizáitól, és stabilnak számító eszközöket, elsősorban amerikai dollárt, eurót vagy aranyat vásárolnak. Az MNB-nek, de kisebb mértékben a kormánynak is rendelkezésére állnak eszközök a negatív hatások mérséklésére. A jegybank a pénzügyi rendszer stabilitásának fokozásával tud pozitívan beavatkozni, a kormány pedig az állam pénzügyi likviditásának javításán, a hiány és az adósság csökkentésén keresztül.
Ez a különleges helyzet nem jelenti azonban azt, hogy a polgári kormány fő gazdaságpolitikai elképzeléseit, célkitűzéseit – a vállalkozások és a háztartások, a családok megerősítését, az ország felzárkózását – bármi is veszélyeztetné. Az elmúlt tizenkét év példája éppen azt bizonyítja, hogy pálya csak egy van: pénzügyi egyensúly mellett gazdasági növekedés. Csak ezen tudunk végigmenni.
A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: Aranytömbök az MNB által őrzött aranytartalékból Budapesten (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)