Államcsődközelben legutóbb a világgazdasági krízis idején volt Magyarország. Az állam hitelképességét megtestesítő állampapírokra – kincstárjegyekre – ugyanis elfogyott a kereslet. Amennyiben akkor Magyarország nem kapja meg az IMF–EU-hitelt, teljesen padlót fogott volna.

Fontos tudnivaló az is, hogy 2008 novemberében, mikor is hazánk hatalmas, húszmilliárd eurós IMF-hitelkeretet kapott, cserébe korlátoznia kellett a bérek és a nyugdíjak kifizetését. Az akkori árfolyamon számolva mintegy 5400 milliárd forintos hitelt a pénzügyi szektorra, az államadósság törlesztésére és a forint védelmére kellett volna fordítani. Ez tizennégy éve akkora összeg volt, hogy a kínai nagy falhoz hasonló hosszúságú autópályát építhettünk volna belőle, vagy Budapesttől elvihettük volt a négyes metrót Szegedig.

Tegyük hozzá azt is: Magyarország volt az első olyan európai uniós tagállam, amely rákényszerült a nemzetközi hitelcsomagra. Nagy ára volt azonban az IMF–EU-hitelnek! Magyarország pénzügyi projektté vált, az akkori MSZP–SZDSZ-koalíció kvázi az IMF-kölcsön árnyékában élt. A megszorítások egymást követték. S aztán a második Orbán-kormány fizette vissza a kölcsönt az utolsó centig.

De mi most a helyzet? 

Az előrejelzések alapján idén összejöhet az ötszázalékos (!) gazdasági növekedés, valamint az éves gazdasági teljesítmény (GDP) arányában számolt öt százalék alatti költségvetési hiány. Mindkét makrogazdasági szám a kormány aktivitásának tudható be.

Az erős gazdasági bázist pedig mi sem illusztrálja jobban, miszerint bivalyerős volt a magyar gazdaság az idei első negyedévben a KSH adatai szerint. A bázis több mint jó: miközben az idei első negyedévben 5,2 százalékkal nőtt az EU GDP-je, addig a nyolcszázalékos magyar bővülés a negyedik legnagyobb szám az adatok közül, a portugál 11,9, a lengyel 9,1 és az osztrák 8,7 százalékos jobb csak nála. Ami pedig a deficitet illeti: a 2022-es országgyűlési választások apropóján az ellenzék azzal vádolta a Fidesz–KDNP alkotta kormánykoalíciót, hogy osztogatásba kezdett, és lőttek a költségvetésnek. Ezzel szemben a kormány már a 2021-es esztendő végén komoly pénzügyi kiigazítást hajtott végre, amelyet májusban tovább folytatott.

Jelen állás szerint – még csak a júliusi államháztartási számok ismertek – a központi költségvetés kiadási oldalán nagyot lendített a visszafogás, míg a bevételi oldalon az adók beszedése javította jelentősen a kánikulában a büdzsé pozíció­ját. S még úgy is többletes lett az egyenleg, hogy a kormány kifizette a legutóbbi nyugdíjemelést egy összegben. Visszamenőlegesen!

A pénzpiaci szakértők várakozása szerint összejöhet a kormány által bekalibrált hiánycél. Szó se róla, fontos tétel az EU-s forrás a büdzsében, hiszen az is a pénzügyi tervezés része, s ezen a téren természetesen még sok a bizonytalanság. Ugyanakkor a forgatókönyvek szerint valószínűleg szeptemberben vagy októberben megállapodás születik a kormány és Brüsszel között.

Szó se róla, rengeteg a probléma: a világgazdasági folyamatok összes negatív hatása begyűrűzik Magyarországra. S nehéz ilyenkor tervezni, különösen a pénzügyekben, a gazdaságban. A fentiekből remélhetőleg kiderült, hogy az államcsőd tényleg reálisnak tűnt 2008 őszén, mikor is az MSZP–SZDSZ-kormány volt hatalmon, most azonban más a helyzet. De nagyon!

A szerző a Figyelő.hu főszerkesztő-helyettese

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke (b) és Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) főpolgármester-jelöltje az ellenzéki pártok kampányzáró rendezvényén, az Experidance Rendezvényházban 2014. október 11-én. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)