A kurultaj a magyar nemzet és egyben a hun–türk tudatú nemzetek legnagyobb közös hagyományőrző ünnepe, nemzeti gyűlése. Az idén már a hetedik alkalommal megrendezett kurultajon a Kárpát-medencei összmagyarság képviselőin kívül több mint tíz országból huszonhét hun–türk tudatú népcsoport képviselői csatlakoztak a rendezvényhez.
A színpompás lovas felvonulásokat, csatabemutatókat nézve azon is elgondolkodhatunk, hogy míg Nyugatról, különösen most, hogy – régi jó szokásunk szerint – nem akarjuk magunkat alávetni külső hatalmak ostoba igényeinek, folyamatosan támadnak, vannak a világ keleti felén olyan népek, ahol megbecsülésben részesülünk.
Aki járt már Törökországtól Japánig bármely országban, érezhette, hogy rokon népként tartanak számon és szimpátiával kezelnek bennünket. Mindegy, hogy a hunok leszármazottai vagyunk-e, ahogy a kínaiak tartják, vagy sem, a magyarokban a távoli nyugati rokonokat látják.
A kurultajon összejött, elsősorban közép-ázsiai népek sok mindenben különbözhetnek egymástól, de egyek a maguk lovas-nomád eredettudatukban és velünk, legalábbis a honfoglaló magyarokkal, genetikai rokonságban is lehetnek, hiszen valamikor ugyanazon a területen vagy egymás közelében éltek, ugyanolyan vagy nagyon hasonló szokásaik, kultúrájuk volt.
Nyelvészek, történészek, genetikusok, antropológusok vitatkozhatnak ugyan e népek eredetén és rokonságán, de ez mit sem változtat azon, hogy a kurultajra összejött népek tudatában az rögzült, hogy mi valamennyien egy sztyeppei lovas-nomád nép leszármazottjai vagyunk, amit a kurultaj műsorai, kiállításai, különösen Attila sátra hatásosan tár elénk.
A kurultaj, azaz törzsi gyűlés Bíró András antropológus és humánbiológus kezdeményezésére jött létre, aki 2006-ban egy antropológiai és genetikai expedíciót vezetett Kazahsztánba.
Egy ottani, magát madjarnak nevező törzs szállásterületét térképezték fel, amelynek során kiderült, hogy a törzs neve nem véletlenül hasonlít a magyarok önelnevezéséhez, hanem apai ágon kapcsolat mutatható ki a két nép között. A madjar törzs 2007-ben kurultajt tartott, ahová a magyarokat is meghívták, és Bíró András Zsoltot a törzsi tanács tiszteletbeli tagjává választották.
