Pokolgépes merényleteket követnek el olyan prominens emberek ellen, akik Putyin elnök politikáját támogatják. Könnyű belátni, hogy háborús viszonyok között az ilyen eszközök alkalmazását a gyengébbik fél kétségbeesett próbálkozásának tulajdoníthatjuk.
Zelenszkij ukrán elnök több ízben tanújelét adta annak, hogy az oroszokkal vívott háborúba szívesen bevonná a fél világot. Keményen követelte a Nyugat katonai segítségnyújtását, és szigorúan megdorgálta azokat, akik nem küldtek fegyvereket. Zelenszkijt hallgatva az embernek gyakran van olyan érzése, hogy az elnök akár a világháborút is kockáztatná annak érdekében, hogy az oroszok veszítsenek. Az a régi keletű megállapítás, miszerint egy világháborúnak nem lehetnek nyertesei, láthatóan hidegen hagyja.

Ez a politika élvezi az Egyesült Államok támogatását, ezért végső soron a tengerentúli szuperhatalom felelősségéről van szó, amelyre hangsúlyosan fel kell hívni a figyelmet. Miért veszélyesek a fontos személyekkel szembeni merényletek? Azért, mert provokációs jellegüknél fogva alkalmasak lehetnek akár egy világháború kirobbantására is. Csupán megfelelő célszemély kell hozzá.
Kézenfekvő történelmi példa az 1914. június 28-án végrehajtott szarajevói merénylet. Akkor egy Gavrilo Princip nevű fanatikus szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. A terrorakció azután ürügyet szolgáltatott ahhoz, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia megtámadja a Szerb Királyságot. A háború egyértelműen az akkori szerb nacionalista politikai erők érdekeit szolgálta, s az európai országok bekapcsolódásával végül világháborúvá terebélyesedett.

Ennek az aggodalomnak Emma­nuel Macron francia elnök is hangot adott a Putyin elnökkel folytatott korábbi telefonbeszélgetése során. Zelenszkij elnök eközben azt próbálta elhitetni a világgal, hogy az orosz kézre került erőművet maguk az oroszok lövik. Hihetőbb azonban az orosz verzió, amely szerint az ukránok egy oroszoknak tulajdonított kisebb méretű katasztrófát szeretnének előidézni, hogy azután nukleáris terrorizmussal vádolhassák a gyűlölt ellenséget.

Mindent egybevetve, egyáltalán nem örülünk az említett jelenségeknek és folyamatoknak. Bennünket, magyarokat azért is aggaszt az ukrajnai háború elhúzódása, mert egyre növekszik a katonai szolgálatra kényszerített kárpátaljai magyar férfiak körében a sebesültek, a halálos áldozatok száma. Magyarország hatalmas erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy segítsen a nehéz helyzetben lévő Ukrajnán. Közel egymillió menekültet láttunk el, segítettük őket a letelepedéshez vagy a továbbutazáshoz, és folyamatosan küldjük a határon túlra a segélyszállítmányokat. Cserében az ukrán elnök nem sok hálát mutatott, sőt ő bírálta hazánkat, amiért nem küldött hadianyagot.

A szerző író, újságíró

Borítókép: Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök helyi vezetőkkel tanácskozik a dnyipropetrovszki régióban tett látogatása során 2022. július 8-án (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)