A gyengébbik fél módszere a provokatív terrorakció

Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója a Magyar Nemzetben (Célzott ukrán támadások sorozata, szeptember 2.) nemrég tájékoztatott azokról a terrorakciókról, amelyek jól mutatják az ukrán katonai, politikai vezetés provokációs kísérleteit.

A szakértő beszámolt arról, hogy Oroszország szívében miként robbantották fel Alekszandr Dugin ismert orosz filozófus terepjáróját. Ismeretes, hogy a gépkocsiban véletlenül nem ő, hanem huszonkilenc éves lánya, Darja Dugina újságíró tartózkodott, aki azonnal életét veszítette. (Hamarosan arról is jött hír, hogy a feltételezett merénylőt Ausztriában egy bérelt lakásban megölték.)
A szakember más hasonló eseteket is említett. A megszállt zaporizzsjai régió egyik orosz vezetőjét, Vitalij Gurát lelőtték, míg Mikolajivka város első embere, Ivan Szuskó ellen ugyancsak robbantásos merényletet követtek el. A Herszon régió – oroszok által kinevezett – helyettes vezetője, Igor Telegin elleni hasonló támadást az áldozat csak súlyos sérülések árán élte túl. Horváth József szerint az ukránok ezekkel a merényletekkel próbálják pótolni – vagy talán feledtetni − a beígért egymillió ukrán katona elsöprő támadását, az oroszokat pedig brutális módszerek alkalmazására ingerlik a provokációkkal.

További Vélemény híreink

Zöldre váltottak a német kommunisták

Kétségtelen, hogy ezt a háborút keményen játsszák, és az ellenfelek egyre több korlátot hágnak át.

Pokolgépes merényleteket követnek el olyan prominens emberek ellen, akik Putyin elnök politikáját támogatják. Könnyű belátni, hogy háborús viszonyok között az ilyen eszközök alkalmazását a gyengébbik fél kétségbeesett próbálkozásának tulajdoníthatjuk.
Zelenszkij ukrán elnök több ízben tanújelét adta annak, hogy az oroszokkal vívott háborúba szívesen bevonná a fél világot. Keményen követelte a Nyugat katonai segítségnyújtását, és szigorúan megdorgálta azokat, akik nem küldtek fegyvereket. Zelenszkijt hallgatva az embernek gyakran van olyan érzése, hogy az elnök akár a világháborút is kockáztatná annak érdekében, hogy az oroszok veszítsenek. Az a régi keletű megállapítás, miszerint egy világháborúnak nem lehetnek nyertesei, láthatóan hidegen hagyja.

Az ukrán elnök politikáját egyfajta kamikaze mentalitás jellemzi, amely nem számol a következményekkel.

Ez a politika élvezi az Egyesült Államok támogatását, ezért végső soron a tengerentúli szuperhatalom felelősségéről van szó, amelyre hangsúlyosan fel kell hívni a figyelmet. Miért veszélyesek a fontos személyekkel szembeni merényletek? Azért, mert provokációs jellegüknél fogva alkalmasak lehetnek akár egy világháború kirobbantására is. Csupán megfelelő célszemély kell hozzá.
Kézenfekvő történelmi példa az 1914. június 28-án végrehajtott szarajevói merénylet. Akkor egy Gavrilo Princip nevű fanatikus szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. A terrorakció azután ürügyet szolgáltatott ahhoz, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia megtámadja a Szerb Királyságot. A háború egyértelműen az akkori szerb nacionalista politikai erők érdekeit szolgálta, s az európai országok bekapcsolódásával végül világháborúvá terebélyesedett.

Joggal aggódunk a robbantásos merényletek miatt, de nem veszélytelen az a cirkusz sem, amely a zaporizzsjai atomerőmű körül alakult ki.

Ennek az aggodalomnak Emmanuel Macron francia elnök is hangot adott a Putyin elnökkel folytatott korábbi telefonbeszélgetése során. Zelenszkij elnök eközben azt próbálta elhitetni a világgal, hogy az orosz kézre került erőművet maguk az oroszok lövik. Hihetőbb azonban az orosz verzió, amely szerint az ukránok egy oroszoknak tulajdonított kisebb méretű katasztrófát szeretnének előidézni, hogy azután nukleáris terrorizmussal vádolhassák a gyűlölt ellenséget.

További Vélemény híreink

A háborús infláció vámszedői

Az ukrán elnök gyakran hangoztatja, hogy felszabadítja országa elfoglalt területeit, így a Krím félszigetet is. Továbbra is sürgeti a nyugati fegyverszállításokat, s valóban, Ukrajnába ömlenek a fegyverek. Ez pedig jó okkal nyugtalanítja a fél világot.

Mindent egybevetve, egyáltalán nem örülünk az említett jelenségeknek és folyamatoknak. Bennünket, magyarokat azért is aggaszt az ukrajnai háború elhúzódása, mert egyre növekszik a katonai szolgálatra kényszerített kárpátaljai magyar férfiak körében a sebesültek, a halálos áldozatok száma. Magyarország hatalmas erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy segítsen a nehéz helyzetben lévő Ukrajnán. Közel egymillió menekültet láttunk el, segítettük őket a letelepedéshez vagy a továbbutazáshoz, és folyamatosan küldjük a határon túlra a segélyszállítmányokat. Cserében az ukrán elnök nem sok hálát mutatott, sőt ő bírálta hazánkat, amiért nem küldött hadianyagot.

Hálára persze nem tartunk igényt. Józan belátásra és normális politikai kapcsolatokra viszont annál inkább, még ebben a nehéz és zaklatott időszakban is.

A szerző író, újságíró

Borítókép: Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök helyi vezetőkkel tanácskozik a dnyipropetrovszki régióban tett látogatása során 2022. július 8-án (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)