Van azonban egy olyan vetülete ennek a most tesztelt lenyúlási technikának, ami nem mindennapi perspektívákat nyithat a pártpolitikusként ritka sikertelen – hisz pártja támogatottságát társelnökként képtelen volt elmozdítani a maximum egy százalékról – főpolgármester előtt. Nem lepődnénk meg, ha a közeljövőben elkezdené tömegesen átadni mindazt, amit a polgári jobbközép budapesti vezetés már régen átadott. Így Karácsony ünnepélyesen megnyithatja például a 4-es metrót, de az is könnyen előfordulhat, hogy a margitszigeti innová­ciót is saját érdemeként tüntetné föl. Ez a sors juthat a Kossuth tér teljes rekonstrukciójának is. Várható, hogy a Parlament körüli térség tervezésének megoldott nehézségeiről maga a főpolgármester fog exkluzív kulisszatitkokat elárulni a szigorúan brüsszelita, balkompatibilis sajtónak, mondjuk a Telexnek, a 444.hu-nak vagy a Nyugati fénynek. Kis idő kérdése, hogy a Budavári Palota, a Várnegyed teljes helyreállítása is Karácsony sikerlistáját ékesítse. Csakúgy, mint például a fonódó villamoshálózat, a Margit híd felújítása, a 35 kilométernyi kerékpárút megépítése, a Duna Aréna, egy sor budapesti fürdő modernizálása, a csepeli szennyvíztisztító telep vagy éppen a Puskás Aréna. Jóllehet a média nem megbízhatóan baloldali részével kerüli a kontaktust, most kegyeskedik kivételt tenni, és egy kérdezési lehetőség nélküli sajtótájékoztatón perrel fenyeget majd mindenkit, aki ezeket a megkérdőjelezhetetlen eredményeit kétségbe meri vonni.

Hogy mi lehet a következő kommunikációs lépcsőfok, ha mindez beválik, és a népszerűsége valamicskével feljebb emelkedik a bányászbéka mélységű állapotából? Alighanem ki fog derülni, hogy magát a Lánchidat, sőt az Erzsébet hidat, a Halászbástyát és a Mátyás-templomot, mi több, az Országházat is már eleve a baloldali lord major építtette, csak egyes történelemhamisító kormánypárti propagandaportálokon, a fideszes lakájsajtóban kampányolnak az ellenkezőjével.

Van azonban egy módfelett neuralgikus pontja ennek a nagyívű, Karácsony-mentő kommunikációs projektnek. Mi lesz, ha a hatalmas nemzetközi sikereket arató, rangos díjakat nyerő városligeti megújítási projekt új létesítményei, parkrészletei kerülnek sorra, amelyeket a főpolgármester egy dühös ökör következetességével ellenzett, támadott, akadályozott? Nem hisszük, hogy Karácsony túl sokat vacillálna, ha zuhanó népszerűségének kozmetikázásáról lehet szó. Erélyesen fogja kikérni magának, hogy elvitassák tőle a szellemi szülőatya privilégiumait, az ötletgazdaságot. Mindenkit megpróbálnak majd hitelteleníteni, aki nem azt mondja, hogy a Liget-projekt szenzációs gondolata tőle származik. A Magyar Zene Házának és a Néprajzi Múzeumnak a terveire különösen büszke lesz, hiszen ezek az építészetben is kiemelten képviselik a zöldgondolatot, ami a főpolgármester úrnak kiváltképp a politikai szívügye – szól majd a Városháza közleménye.

A legfurcsább az egészben az, hogy ez az iménti fiktív, hipotetikus lenyúlási látomás nem is volna olyan óriási baj. Akár bele is egyeznénk ebbe a szokásos baloldali kisajátítási manőverbe. Bármily hihetetlen, de még abba is belemennénk, hogy a Magyar Nemzeti Galéria és a Városligeti Színház új épületeit ő adja át. Mert ez azt jelentené, hogy abbahagyná a „Csak semmi fejlesztés, mi zöldek vagyunk” jelmondat jegyé­ben végrehajtott szabotálási akciósorozatát. Végre megértené, hogy Budapest fejlesztése nem lehet a főpolgármester magánügye, a baloldal politikai nyomulásának, harcának a terepe, mivel az ország és a nemzet fővárosáról van szó.

Ha pedig ezek a Magyarország – s nem csupán a főváros – felvirágzásának szempontjából létfontosságú fejlesztések végre megvalósulnának, talán még az sem lenne túl nagy ár érte, hogy egy olyan politikus nyissa meg ezeket, aki zsigerből utál minden nemzeti fejlődést, előrehaladást.

Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: Origó/Koncz Márton)