De Hadházy Ákos nem adja vissza a mandátumát.
Helyette aljasságokat beszél és megbecsteleníti leendő munkahelyét. (A puszta létezése is megbecsteleníti azt a lóf…szos tábla felmutatása óta, ez sem kérdés.) Továbbá azért hisztizik, hogy még mindig nem tehette le képviselői esküjét. Vagyis Hadházy mandátuma visszaadása helyett a nem létező demokráciáról beszél és képviselői esküt akar tenni.
Harmadszor: ha Hadházy Ákos leteszi a képviselői esküjét, akkor ezt az esküt fogja letenni: „Én, Hadházy Ákos fogadom, hogy Magyarországhoz és annak alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; országgyűlési képviselői tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom.”
Ezt követően az eskütevő még hozzá teheti, hogy „Isten engem úgy segéljen” – de ez nem kötelező. Ez lelkiismereti kérdés, továbbá hit, meggyőződés, világnézet függvénye. Hadházy Ákos nem fogja ezt hozzátenni, és ez így van jól, még csak ez hiányozna.
Ellenben az összes többit el fogja mondani, és meg fog erre esküdni. Vagyis arra, hogy az alaptörvényhez hű lesz és Magyarország jogszabályait (vagyis törvényeit) megtartja és másokkal is megtartatja.
Természetesen eskütétel közben Hadházy Ákos összefonhatja a háta mögött az ujjait, vagyis lehet „csuriban”, ahogy mi mondtuk gyerekkorunkban, ám ez mit sem számít, ugyanis ezt követően alá is kell írnia az eskü szövegét, és ott már nem lehet csuriban. Vagyis: miután Hadházy Ákos aláírta az eskü szövegét, s aláírásával hivatalossá és visszavonhatatlanná tette képviselői esküjét, képviselővé válik, s ebben a minőségében köteles Magyarország jogszabályait (törvényeit) betartani és betartatni. Mellesleg akkor is köteles erre, ha nem képviselő, de mint képviselő, ezerszeresen köteles.
Ebből az következik, ha Hadházy Ákos nem tartja be Magyarország törvényeit, ráadásul másokat is erre biztat, akkor meg kell fosztani képviselői mandátumától, bíróság elé kell állítani, el kell ítélni és börtönbe kell csukni.
És ott, hétfőn apuciként, kedden pedig anyuciként elmélkedhet, hogy mi is a helyzet a törvényekkel. Nincsen más lehetőség, és nem is lehet, ne is legyen más lehetőség.
Illetve – negyedszer: ha Hadházy Ákos képviselői esküje letétele előtt arról elmélkedik az elvtársi lap elvtársi „újságírójának”, hogy nem kell betartani a törvényeket, akkor el kell töprengeni azon, hogy meg szabad-e engedni ennek a gazembernek, hogy egyáltalán letegye képviselői esküjét.
És ez egyáltalán nem valamiféle költői kérdés vagy felesleges okoskodás, hanem a lehető legkomolyabb probléma.
Ennek megfelelően minden illetékesnek nagyon komolyan el kell ezen gondolkodnia és meg kell vizsgálni minden vonatkozó lehetőséget. (Párhuzamos, hasonló probléma: az ELTE jogi karán, vagyis az egyik legpatinásabb állami egyetemen tanít, sőt ha jól tudom, tanszékvezető egy bizonyos Fleck Zoltán, aki a választások előtt többször kifejtette, miszerint teljesen mindegy, mi van Magyarország alaptörvényében, az ellenzék hatalomra kerülve kétharmad hiányában is alkotmányozhat majd. Kérdés: mit keres ez a gazember egy állami egyetem tanszékvezetői és egyetemi tanári stallumában?)
llletve – ötödször: mit keresnek ezek az alakok a közéletben egyáltalán?
Nézzük csak meg egy pillanatra Hadházy Ákos másik kijelentését: nem tart attól, hogy a növekvő feszültségre, tiltakozásokra a Fidesz most is erődemonstrációval, békemenettel válaszol. Intő példaként idézi Ceausescu tömeggyűlését, ami pillanatok alatt a diktatúra elleni tüntetésbe csapott át.
Kérdés: ugyan mennyire vehető komolyan egy olyan alak, aki Ceausescut véli felfedezni a mai Magyarország berendezkedésében?
Nagyszerű és csodálatos pillanat lenne, ha vissza tudnánk forgatni az idő kerekét, és Hadházy Ákost vissza tudnánk küldeni Ceausescu Romániájába. Akkor remekül tanulmányozhatnánk, miképpen viselkedni Hadházy Ákos egy igazi és valóságos diktatúrában. (Spoiler: Hadházy igen hamar a diktatúra lelkes kiszolgálója lenne, mert az ilyen jellemtelen, ócska senkik, az ilyen Hadházy-féle gazemberek mindig az igazi, valóságos diktatúrák leglelkesebb kiszolgálóivá válnak.)
