És persze az is megesik, hogy homoszexuálisnak vagy cigánynak titulálják a döntéshozókat. Ezen voltaképpen nem is lenne szabad meglepődni, hiszen maga a dollármilliókkal kitömött Márki-Zay Péter kotyogta ki egy alkalommal, hogy ők, az egyesült ellenzék a kommunistákat és a fasisztákat is képviselik.

Újfent bizony, mert ugyanezt a kommunista, áporodott szagot árasztó dalt már egyszer elgajdolta a Kölcsey gimnázium előtt, tanulóit is éneklésre buzdítva. A baloldali értelmiség és a pedagógustársadalom egy kicsi, de hangos részére, a DK fiókszervezetére, a PDSZ-re gondolok itt elsősorban.

Az embernek óhatatlanul eszébe jut a régi SZFE körüli botrány, amikor se az agymosott tanulók, se a 99,9 százalékban az évtizedek óta a balliberális értelmiséghez tartozó oktatók nem értették, hogy miért akkora baj, hogy az egyik oldal gyakorlatilag ki lett tiltva az intézményből.

Hiszen a jobb az tulajdonképpen szélsőjobb, szalonképtelen, rossz, bűnös, bűzös, veszélyes. A haladást, a szépséges és egyetemes liberális eszméket kell támogatni, tanítani, a veszélyes nemzeti gondolatokat pedig üldözni, száműzni kell az intézmény falai közül, ez a művész, a művészet, a színház dolga. A kritikai gondolkodás.

Persze ha olyan művelt és tehetséges urak vannak hatalmon, mint Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc vagy most a fővárosban Karácsony Gergely, akkor már nem annyira kell a hatalmat kritizálni vagy támadni. Sőt.

Emlékszem, sosem fogom elfelejteni azt a mondatot, amit az egyik freeszfe-s hangadó mondott a Partizán dokumentumfilmjében. A fiatal hölgy kissé letörten azt találta mondani, hogy ennek a Magyarországnak, lehet, nincs is szüksége baloldali színházra.

És ebben a fontos pillanatban sem az látszott, hogy megvilágosodott volna abban a tekintetben, hogy ő voltaképpen éppen leleplezte saját magát meg az egész baloldali hisztériát. Nem esett le neki, hiszen olyan gondosan lett átmosva az agya, hogy nem is értette, hogy bizony nagyon nagy baj van egy olyan, elsősorban színművészeket képző intézménnyel, ahol gyakorlatilag evidencia, hogy a jó színház kizárólag baloldali lehet.

És az sem véletlen, hogy a baloldali tüntetések vezéralakjai között mindig felbukkantak a honi színházi világ művészei. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a Freeszfe testébe ez a bizonyos dokumentumfilm verte bele az utolsó szöget, teljesen biztos, hogy az egyetemfoglalók saját művét azóta sem láthatta a nagyérdemű.)

A Partizán dokumentumfilmje tehát igen tanulságos volt, ahogyan az is, ahogy a baloldali tanárforradalmárok partizánnótákra tanítják a gyerekeinket. Gyerekekről beszélünk, igen, a baloldal gyerekkatonákkal vívta szerdán a harcát, ami azért nagyon, de nagyon nincs rendben. Több okból kifolyólag.

Egyrészt egy tizennégy-tizenöt éves gyereknek még kiforratlan a személyisége; pontosan emlékszem, mennyi hülyeséget mondtam vagy gondoltam akkoriban, amikor ennyi idős voltam. És talán nincs is olyan felnőtt, aki ne szégyenkezve olvasná vissza a kamaszkorában írt naplóját, rossz verseit vagy még rosszabb novelláit.

Másrészt egy gyerekkel szemben egy középiskolai tanár bizony hatalmi pozícióban van, tőle kapja a rossz vagy a jó jegyeket, a pedagógusokon múlik az ösztöndíj, a továbbtanulás vagy egy jobb oktatási intézménybe való beiratkozás lehetősége. Egy tanár bizony meg tudja keseríteni egy diák életét.

Valószínűleg mindenki látott már hasonlót. És persze egy kamasz lázad, naná, hogy lázad, azért kamasz, és iskolába sem szeret járni.

Még szép.

De az is igen tanulságos volt, amikor azt láthattuk, hogy a Telex.hu és a 444.hu élő közvetítése teljesen lehalt, ugyanis a budai elitgimnáziumok tanulóinak méregdrága, több százezer forintot erő mobiltelefonjai teljesen lerohasztották a rendszert. Pedig a közvetítések elején, amikor már rendesen akadoztak a videók, mindössze a Margitszigetig tartott a tömeg.

A budai elitgimik tanulóira vonatkozó megállapításomat egyébként nem az ujjamból szoptam, a Telex.hu riportere állította, hogy zömében ők képviseltetik magukat a demonstrálók között.

Érdekes volt az is, ahogyan szinte kivétel nélkül úgy nyilatkoztak az elitgimisek, hogy náluk ugyan minden rendben van, az iskolájuk jó állapotban van, szép az épület, tisztaság uralkodik, az oktatás színvonalával sincs különösebb bajuk, de úgy tudják, máshol nem ilyen állapotok uralkodnak, és ők velük szolidárisak, miattuk tüntetnek. Fene tudja, honnan vették ezeket az információkat, talán a tanáraik vagy a felvilágosult liberális szüleik mondták nekik.

Végül természetesen mindenki, a kormány is azt szeretné, hogy a tanárok még több fizetést vigyenek haza, de ehhez elengedhetetlenül szükséges lenne, hogy az ellenzék ne szeressen ennyire külföldön hazát árulni, ebben az esetben ugyanis Magyarország sokkal hamarabb kaphatná meg a nekünk járó EU-s pénzeket, amely miatt aztán a pedagógusok is sokkal hamarabb kaphatnák meg a jogos fizetésemelésüket.

Borítókép: Tüntetnek a tanárok és a diákok (Fotó: Teknős Miklós)