Aztán megjelent egy írás (444.hu-n, hol máshol?) ezzel a címmel:
Ennek a hídrobbantásnak stratégiai és szimbolikus jelentősége is van
Hát igen. Az van neki. Például azért – így a 444 –, mert maga Putyin adta át a hidat négy évvel ezelőtt. Ilyenek ezek a hidak. Előbb felépítik őket valahogy, azután átadják, végül pedig jönnek valakik és felrobbantják? A kommentelés, a diskurzus, a történések keretezése pedig mindig attól függ, ki építette, ki adta át és ki robbantotta fel.
Mert képzeljük csak el egy pillanatra, ahogy a World Trade Center ikertornyainak leomlása után ez a cikk jelent volna meg az akkor még nem is létező (boldog idők!) 444 vezető híreként:
Ennek a toronyrobbantásnak stratégiai és szimbolikus jelentősége is van
Amúgy: volt neki stratégiai jelentősége? Volt bizony! Ez volt ugyanis az első eset, hogy az Egyesült Államok a saját területén szenvedett el valamiféle pusztítást, veszteséget. És szimbolikus jelentősége volt-e? Hát bizony, az is volt. Már amennyiben nem próbáljuk elfelejteni, hogy a WTC tornyai maguk voltak a szimbólumok, szimbólumai a nyugati világnak – és most nem fejtem ki pontosabban, a nyugati világ mi mindenének.
Mindezek ellenére elképzelhető lett volna akkor, hogy az afgán megyei hírharsonán kívül bárki is így, ezzel a szenvtelenséggel jellemezze a helyzetet, és ne azonnal a terrorizmust elítélő írásokat jelentessen meg? Nem, nem lett volna elképzelhető. Nagyon helyesen. Ugyanis akkor terrortámadás történt, és minden egyéb másodlagos. Ellenben egyre kíváncsibb vagyok az eljövendő fejleményekre. Igen, a következő néhány nap, hét eseményeire és az eseményeket keretező cikkekre.
Például arra is, miképpen kell majd értelmezniük a nyugatiaknak a Kercsi-szoroson átívelő híd felrobbantását. Mert nekik, szerencsétleneknek mindent úgy kell értelmezniük, ahogyan azt a sajtójuk előírja nekik, a sajtójukat pedig kilóra megvett, lefizetett, ócska neomarxista, liberális és „woke”-gazemberek irányítják és írják.
És minden egyes keretezésből pontosan lehet tudni, hogy adott ügyben mit készít elő az Egyesült Államok mainstream sajtója, deep state-je, meg a legnagyobb gazemberek egyike, Soros, meg a birodalmát öröklő undorító kölke. Így például hamarosan megtudjuk majd, hogy akkor az oroszokkal szemben minden és bármi megengedett-e, vagy van valami határ, amelyet a CIA hátsó felébe dugott, önálló akarattal nem rendelkező, aljas ukrán latorállam már nem mer megtenni.
Magyarán: elhatározta-e végképp az amerikai deep state, hogy bármi áron kirobbantja a harmadik világháborút, vagy még hezitál egy kicsit? Ezt egyebek mellett majd onnan tudjuk meg, hogy az elkövetkezendő napokban felvetődik-e a Kercsi-szoroson átívelő hídon történt robbantás kapcsán a terrorizmus fogalma. Vagy maradunk annál, hogy stratégiai és szimbolikus ügyről van szó. Még nem tudjuk.
Bár sejtéseink lehetnek. Hiszen Darja Alekszandrovna Dugina aljas és gyáva meggyilkolását sem nevezték soha annak, ami, vagyis aljas és gyáva terrortámadásnak, sőt igazából nagyokat örömködtek halálán a 444-féle rohadékok.
Az ukránok meg röhögve tagadták, hogy ők lettek volna azok a gyáva alakok, azok a terroristák, akik gyáván meggyilkoltak egy huszonéves fiatal nőt, majd eltelt néhány hét, és maga a The New York Times írta meg, hogy bizony az ukránok voltak. De nem sajnálkoztak, nem ítélték el a terrorista gyilkosságot, hanem csak az volt a bajuk, hogy az amerikai titkosszolgálatok nem tudtak előre a dologról, vagyis nekik nem szóltak.