Aztán megjelent egy írás (444.hu-n, hol máshol?) ezzel a címmel:

Ennek a hídrobbantásnak stratégiai és szimbolikus jelentősége is van

Hát igen. Az van neki. Például azért – így a 444 –, mert maga Putyin adta át a hidat négy évvel ezelőtt. Ilyenek ezek a hidak. Előbb felépítik őket valahogy, azután átadják, végül pedig jönnek valakik és felrobbantják? A kommentelés, a diskurzus, a történések keretezése pedig mindig attól függ, ki építette, ki adta át és ki robbantotta fel.

Mert képzeljük csak el egy pillanatra, ahogy a World Trade Center ikertornyainak leomlása után ez a cikk jelent volna meg az akkor még nem is létező (boldog idők!) 444 vezető híreként:

Ennek a toronyrobbantásnak stratégiai és szimbolikus jelentősége is van

Amúgy: volt neki stratégiai jelentősége? Volt bizony! Ez volt ugyanis az első eset, hogy az Egyesült Államok a saját területén szenvedett el valamiféle pusztítást, veszteséget. És szimbolikus jelentősége volt-e? Hát bizony, az is volt. Már amennyiben nem próbáljuk elfelejteni, hogy a WTC tornyai maguk voltak a szimbólumok, szimbólumai a nyugati világnak – és most nem fejtem ki pontosabban, a nyugati világ mi mindenének.

Mindezek ellenére elképzelhető lett volna akkor, hogy az afgán megyei hírharsonán kívül bárki is így, ezzel a szenvtelenséggel jellemezze a helyzetet, és ne azonnal a terrorizmust elítélő írásokat jelentessen meg? Nem, nem lett volna elképzelhető. Nagyon helyesen. Ugyanis akkor terrortámadás történt, és minden egyéb másodlagos. Ellenben egyre kíváncsibb vagyok az eljövendő fejleményekre. Igen, a következő néhány nap, hét eseményeire és az eseményeket keretező cikkekre.

És minden egyes keretezésből pontosan lehet tudni, hogy adott ügyben mit készít elő az Egyesült Államok mainstream sajtója, deep state-je, meg a legnagyobb gazemberek egyike, Soros, meg a birodalmát öröklő undorító kölke. Így például hamarosan megtudjuk majd, hogy akkor az oroszokkal szemben minden és bármi megengedett-e, vagy van valami határ, amelyet a CIA hátsó felébe dugott, önálló akarattal nem rendelkező, aljas ukrán latorállam már nem mer megtenni.

Magyarán: elhatározta-e végképp az amerikai deep state, hogy bármi áron kirobbantja a harmadik világháborút, vagy még hezitál egy kicsit? Ezt egyebek mellett majd onnan tudjuk meg, hogy az elkövetkezendő napokban felvetődik-e a Kercsi-szoroson átívelő hídon történt robbantás kapcsán a terrorizmus fogalma. Vagy maradunk annál, hogy stratégiai és szimbolikus ügyről van szó. Még nem tudjuk.

Az ukránok meg röhögve tagadták, hogy ők lettek volna azok a gyáva alakok, azok a terroristák, akik gyáván meggyilkoltak egy huszonéves fiatal nőt, majd eltelt néhány hét, és maga a The New York Times írta meg, hogy bizony az ukránok voltak. De nem sajnálkoztak, nem ítélték el a terrorista gyilkosságot, hanem csak az volt a bajuk, hogy az amerikai titkosszolgálatok nem tudtak előre a dologról, vagyis nekik nem szóltak.

És mi lett volna, ha szólnak előre? Segítettek volna? Aztán ott van a gázvezeték felrobbantása a Balti-tenger alatt.

Sötét, aljas, ráadásul egész Európát fenyegető terrortámadás, amit aztán a világsajtó megpróbált az oroszokra kenni, mígnem belátták, hogy ez nem fog menni. Tisztességes amerikai tábornokok és egyetemi professzorok mondták el nyilvánosan mindazt, amit egy átlagos hatéves is pontosan tudott az első pillanatban: a vezetéket az amerikaiak robbantották fel, nekik állt érdekükben, mert ők akarják megroppantani az EU-t, Oroszországot, hogy hasznot húzzanak ebből az egészből.

És most itt van ez a híd. Robbantottak rajta. Hajnalban. Hárman meghaltak. Legalábbis ennyiről tudunk eddig. Egyik áldozat sem volt katona, nem volt politikus. Munkába igyekvő vagy munkából hazatérő hétköznapi emberek lehettek. Vajon volt közöttük gyerek?

De ők nem számítanak. Nekik nem lesz arcuk, nevük, nem lesznek zokogó hozzátartozóik, akik a CNN kamerájába mondhatják majd el fájdalmukat. Viszont hamar ki fog derülni, mi is a helyzet. Vagyis: terrorizmus-e robbantani egy hídon, amelyen civilek vannak, vagy ez mostantól a normál ügymenet. Nem árt tudni az ilyesmit…

Borítókép: lángok a krími hídon, Kercs térségében 2022. október 8-án, miután az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint felrobbant egy teherautó az Ukrajnától elcsatolt Krímet és Oroszországot a Fekete- és az Azovi-tenger között összekötő átkelő közúti oldalán. Legalább három ember életét vesztette, az útpálya érintett szakasza beomlott, a vasúti hídon egy tartálykocsikból álló szerelvény kigyulladt (Forrás: MTI/AP)