Visszatérve a perszonalitás elvére, az emberi méltóság megkívánja, hogy teljes emberben gondolkodjunk. Ez például a szociálpolitikában azt jelenti, hogy az embert ne tekintsük csupán anyagi támogatásra szoruló alanynak, hanem úgy adjuk a segítséget, hogy felkeltve az önerőt, a személy kibontakozását is segítsük. A folyamatos segélyezés és az arra berendezkedő élet torzítja a személyiséget, viszont a munkajövedelemhez kötött támogatás, vagyis az adókedvezmény munkára ösztönöz, ami a személynek és a társadalomnak egyaránt megfelelőbb. Természetesen krízishelyzetben indokolt a segélyezés. Még azt is ki merem mondani, hogy vannak, akik olyan állapotba kerültek, hogy képtelenek dolgozni. Őket sem hagyhatjuk nyomorogni, hiszen az emberi méltóság tisztelete nekik is jár.

A keresztény emberkép lényeges vonása az ember közösségilény-mivolta. Az egyén jó esetben családban nő fel, az egyházi közösségben ismeri meg a normákat, és a nemzet közösségében éli életét. A kisebb közösségek is – mint a lakóközösség, civil szervezet, iskolaközösség – életének terepét jelentik és identitásának formálói. Ennek megfelelően a kormány erőteljes törekvése, amit a külső ideológiai nyomás ellenére következetesen képvisel, a közösségek megerősítése. Családpolitikája nemcsak a gyermeknevelést és otthonteremtést, hanem a családnak mint közösségnek az elismertségét is növeli. Támogatja az egyházakat, hiszen azok nemcsak közösséget építenek, hanem az össztársadalom szolgálatára vannak, szociális, oktatási, kulturális tevékenységükkel. A nemzet közjogi újraegyesítését szolgálja a határon túli magyarok állampolgárságának megadása, a nemzeti összetartozást erősíti a határon túli szervezetekkel ápolt kapcsolat. A patrióta gazdaságpolitika és a nemzeti vagyon fokozatos visszaszerzése és növelése szintén a nemzeti közösséget erősíti.

A szolidaritás a második alapelv, amit értelmezhetünk kölcsönös kötelezettségvállalásnak vagy a rászoruló megsegítésére irányuló készségnek. Az állam és polgárai kapcsolatában is működik mindkettő, de leginkább a segítségre szoruló felé irányuló állami figyelemről van szó. Gondolhatunk a szociális ellátás egészére, de érdemes a polgári kormány néhány intézkedését megemlíteni. Ilyen például a devizahitelesek megmentését szolgáló törvénycsomag. Ez a mentőöv százezreknek segített kimászni a reménytelen helyzetből.

A mai válsághelyzet kezelésének egyik megfogalmazott célja az alsó négy társadalmi tized lecsúszásának megakadályozása. Ezt szolgálja a rezsiköltségek lehetséges visszaszorítása, a nyugdíjak szinten tartása és a családtámogatások megőrzése is. A kis ­jövedelműek helyzetén javított a minimálbér nagy mértékű emelése. Közvetett segítség a karitatív szervezetek támogatása, így valósulhat meg a rászorulók személyre szóló segítése. Ezek a szervezetek jelentős részt vállalnak az ukrajnai menekültek segítésében is.

A szubszidiaritás, vagyis a kisegítés elve azt jelenti, hogy amit el lehet végezni alacsonyabb szinten, azt tegyék meg ott, ha ez nem sikerül, a magasabb szint, végső soron az állam átveszi és kisegíti. Az előbb említett karitatív szervezetek feladatvállalása is ilyen eset. Ők a legalkalmasabbak a feladatra, az állam nem veszi át tőlük, csak támogatásával segíti őket. A nagy rendszerek hatékony működtetésére nincs recept. Nyilván minden ország más. Nálunk vitatott kérdés volt az oktatásügy állami vagy önkormányzati működtetése. Az egységes működtetés biztosítása nyilván a szegényebb önkormányzatok iskoláinak előnyös. Azonban a központosítás miatt aggódóknak is látniuk kell, hogy az állami fenntartás rendet és biztonságot jelent és nem uralkodást. A tapasztalat azt mutatja, hogy felelősség átvállalása után is megmarad az iskola szerepe a település életében.

A keresztény társadalomelmélet lényeges eleme a közjó fogalma. Ami nem más, mint az egyének és közösségek életfeltételeinek összessége, amivel elérik céljukat. Tehát nemcsak a közösség, hanem az egyének közös java is. Nem könnyű egy-egy intézkedést kiemelni, ami a közjót szolgálja, hiszen egy felelős kormányzat minden intézkedésével ezt teszi. A kulcskérdés ebben az esetben az, hogy az egyéni ambíció egy-egy politikus esetében, és a hatalom megszerzése egy politikai erő esetében többet, vagy kevesebbet jelent-e, mint a közjó szolgálatának szándéka. Ez nemcsak az érintetteket minősíti, de hatással van a társadalom egészének helyzetére és állapotára is. A legszembetűnőbb példa a közjó érvényesülésére a biztonság kérdése. Magyarország sok európai országhoz képest a biztonság szigete. Ez az egyik leglátványosabb eredménye a kormányzat tevékenységének.

Végül az ötödik fontos eleme a keresztény társadalmi tanításnak az igazságosság, aminek nemcsak az egyén, de a nemzet életében is érvényesülnie kell. Az a küzdelem, amit a kormányzat a birodalomépítőkkel vív, erről szól. Konkrétan a nekünk járó támogatás visszatartása, a nagyhatalmi érdekeket szolgáló háborús politika erőltetése, annak következményeivel együtt a nemzeti szuverenitás elleni igazságtalan támadás.

Amikor azt állítjuk, hogy a kormány intézkedései megfelelnek a keresztény társadalmi tanításnak, azt is tudjuk, hogy csak az elvek tökéletesek, az emberi cselekedetnek mindig van lehetősége a fejlődésre. Esetünkben megnyugtató érzés, hogy egy olyan kormányképes erő áll az újabb és újabb kihívások elé, amelynek elvei mellett tapasztalata is van ezek kezelésében.

A szerző országgyűlési képviselő (KDNP)

Borítókép: illusztráció (Forrás: Pixabay)