Ennek ellenére ezekkel a részekkel már jóval kevesebb médium foglalkozott, mint Matolcsy György fizetésével. A teljesség igénye nélkül csak leírnék ide pár további javaslatot a PM anyagából, amik elfogadás esetén megvalósulnának.
1. A jegybanknak a nyeresége ötven százalékát ezentúl kötelezően be kellene fizetnie a költségvetésbe. 2. Jegybanki veszteség esetén viszont a költségvetésből időben szétterítve lenne csak kipótolva az MNB pénze. 3. A jegybank elnöke újabb adósságféket vezethet be az egészséges hitelezés megőrzése érdekében.

Persze nem akarom az álnaivat játszani, értem én, hogy sokkal nagyobb bulvárhírértéke van egyes állami vezetők aktuális fizetésének, mint hogy pár száz milliárd forint mikor és hogyan mozog a költségvetésben. Pláne nehéz gazdasági helyzetben. Ilyenkor lehet igazán nagyot menni az ilyen fizetésekkel kapcsolatos cikkekkel, még úgy is, hogy azért ennél jóval fajsúlyosabb dolgokat is javasol a minisztérium.
De hogy tisztán lássunk ebben a kérdésben is: az új törvényjavaslat szerint a mindenkori magyar jegybankelnök fizetése a mostani fix ötmillió forint helyett az Állami Számvevőszék elnökének fizetésével egy szinten lesz, ami így a jövő évtől hatmillió forint körül alakul. Kétségtelen persze, hogy ez önmagában igen jelentős összeg, de azért érdemes azt is megnézni, hogy voltaképp mennyit keresnek úgy általában a jegybankelnökök a hozzánk hasonló országokban, mert almát az almához illik hasonlítani.

A Magyarország méretű Csehország jegybankelnöke 580 ezer cseh koronát keres egy évben, ami nagyjából 8,2 millió forintnak felel meg havonta, de a Szlovák Nemzeti Bank vezetője, Peter Kazimír is havi nyolcmillió forintnyi fizetésért dolgozik. Ausztria és Szlovákia esetében érdekesség, hogy mindkét ország tagja az euróövezetnek, így ott a jegybankoknak eleve jóval kevesebb feladatuk van, mint a saját fizetőeszközzel rendelkező országokban.
A leghosszabb ideje hivatalban lévő jegybankelnök rekordját tartó román Mugur Isarescu havi 6,6 millió forintnyi fizetést visz haza, amihez még havi másfél millió forint nyugdíjat is kap, tekintettel arra, hogy már elérte a nyugdíjkorhatárt. Bolgár kollégája kicsivel mögötte lemaradva majdnem hatmillió forintnak megfelelő levát keres havonta. Persze mindegyikük fizetése eltörpül a holland Klaas Knoté mellett, akinek 14,5 millió forintra rúgó havi fizetése nem sokkal marad el az Európai Központi Bank elnökének fizetésétől.

Ugyanis ha a PM javaslatát el is fogadják, akkor Matolcsy György fizetése még mindig kevesebb lesz, mint a legtöbb régiós jegybankelnöké, de még annál is, mint amennyit az előző két magyar jegybankelnök keresett több mint tíz évvel ezelőtt. Több mint egy évtizeddel ezelőtt! Járai Zsigmond ugyanis már akkor hat-hét millió körül, Simor András pedig nyolcmillió körül keresett egészen addig, amíg a fizetését csökkentette az Országgyűlés. (Csendben teszem hozzá, hogy Simor akkori fizetése most közel tizenkétmilliót érne.) Ezért a baloldal hangzatos demagógiájába csempésszünk némi tényszerűséget is. Egy mindenkori MNB-elnök fizetését az Európai Unió jegybanki vezetőinek jövedelméhez, illetve a hazai pénzügyi szektorban jellemző vezetői bérekhez kell hasonlítani. Így pedig már mindjárt mások az arányok.
A szerző közíró

Borítókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (Fotó: MTI/Rosta Tibor)