időjárás 1°C Melinda , Vivien 2022. december 2.
logo

Régiós viszonylatban nem magas az MNB elnökének fizetése

Siklósi Barnabás
2022.11.22. 08:45 2022.11.22. 09:08
Régiós viszonylatban nem magas az MNB elnökének fizetése

Egyes – jellemzően az ellenzékhez húzó – sajtóorgánumok mostanában előszeretettel foglalkoztak a jegybanktörvény módosításáról szóló novemberi pénzügyminisztériumi (PM) javaslattal. Nem is annyira a jegybanki működést befolyásoló pontok érdekelték a legtöbb újságírót a társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatcsomagból, sokkal inkább az a rész, ami a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének fizetésével foglalkozik. Pedig a fizetése sem nemzetközi, sem pedig hazai összehasonlításban nem számít kiugrónak.

A kiemelt figyelem furcsa, hiszen Varga Mihályék javaslatai közül az összes többi jóval nagyobb horderejű, és a nemzetgazdaság működését mindegyik nagyságrendekkel jobban befolyásolja, mint az a passzus, ami a jegybank elnökének fizetéséről szól. 

Ennek ellenére ezekkel a részekkel már jóval kevesebb médium foglalkozott, mint Matolcsy György fizetésével. A teljesség igénye nélkül csak leírnék ide pár további javaslatot a PM anyagából, amik elfogadás esetén megvalósulnának.
1. A jegybanknak a nyeresége ötven százalékát ezentúl kötelezően be kellene fizetnie a költségvetésbe. 2. Jegybanki veszteség esetén viszont a költségvetésből időben szétterítve lenne csak kipótolva az MNB pénze. 3. A jegybank elnöke újabb adósságféket vezethet be az egészséges hitelezés megőrzése érdekében.

A fenti javaslatok bármelyike komoly hatással lenne a nemzetgazdaság működésére, ellentétben azzal, hogy éppen mennyit keres az MNB elnöke. 

Persze nem akarom az álnaivat játszani, értem én, hogy sokkal nagyobb bulvárhírértéke van egyes állami vezetők aktuális fizetésének, mint hogy pár száz milliárd forint mikor és hogyan mozog a költségvetésben. Pláne nehéz gazdasági helyzetben. Ilyenkor lehet igazán nagyot menni az ilyen fizetésekkel kapcsolatos cikkekkel, még úgy is, hogy azért ennél jóval fajsúlyosabb dolgokat is javasol a minisztérium.
De hogy tisztán lássunk ebben a kérdésben is: az új törvényjavaslat szerint a mindenkori magyar jegybankelnök fizetése a mostani fix ötmillió forint helyett az Állami Számvevőszék elnökének fizetésével egy szinten lesz, ami így a jövő évtől hatmillió forint körül alakul. Kétségtelen persze, hogy ez önmagában igen jelentős összeg, de azért érdemes azt is megnézni, hogy voltaképp mennyit keresnek úgy általában a jegybankelnökök a hozzánk hasonló országokban, mert almát az almához illik hasonlítani.

A számunkra mindig egyfajta etalont jelentő Ausztria jegybankelnöke, Robert Holzmann évi bruttó háromszázezer eurót visz haza, ami a jelenlegi árfolyamon számolva havonta több mint tízmillió forintos fizetést jelent. 

A Magyarország méretű Csehország jegybankelnöke 580 ezer cseh koronát keres egy évben, ami nagyjából 8,2 millió forintnak felel meg havonta, de a Szlovák Nemzeti Bank vezetője, Peter Kazimír is havi nyolcmillió forintnyi fizetésért dolgozik. Ausztria és Szlovákia esetében érdekesség, hogy mindkét ország tagja az euróövezetnek, így ott a jegybankoknak eleve jóval kevesebb feladatuk van, mint a saját fizetőeszközzel rendelkező országokban.
A leghosszabb ideje hivatalban lévő jegybankelnök rekordját tartó román Mugur Isarescu havi 6,6 millió forintnyi fizetést visz haza, amihez még havi másfél millió forint nyugdíjat is kap, tekintettel arra, hogy már elérte a nyugdíjkorhatárt. Bolgár kollégája kicsivel mögötte lemaradva majdnem hatmillió forintnak megfelelő levát keres havonta. Persze mindegyikük fizetése eltörpül a holland Klaas Knoté mellett, akinek 14,5 millió forintra rúgó havi fizetése nem sokkal marad el az Európai Központi Bank elnökének fizetésétől.

Mit nem beszél az a német!

Ebben az esetben még kínzóbb a kérdés, miszerint miért is csináljuk mi ezt a kutyakomédiát, és mire is számítunk?

Ha a fenti nemzetközi példákhoz még megnézzük az MNB korábbi elnökeinek a fizetését is, akkor kapunk teljes és reális képet arról, hogy mennyit is jelent ez a fizetésemelés. 

Ugyanis ha a PM javaslatát el is fogadják, akkor Matolcsy György fizetése még mindig kevesebb lesz, mint a legtöbb régiós jegybankelnöké, de még annál is, mint amennyit az előző két magyar jegybankelnök keresett több mint tíz évvel ezelőtt. Több mint egy évtizeddel ezelőtt! Járai Zsigmond ugyanis már akkor hat-hét millió körül, Simor András pedig nyolcmillió körül keresett egészen addig, amíg a fizetését csökkentette az Országgyűlés. (Csendben teszem hozzá, hogy Simor akkori fizetése most közel tizenkétmilliót érne.) Ezért a baloldal hangzatos demagógiájába csempésszünk némi tényszerűséget is. Egy mindenkori MNB-elnök fizetését az Európai Unió jegybanki vezetőinek jövedelméhez, illetve a hazai pénzügyi szektorban jellemző vezetői bérekhez kell hasonlítani. Így pedig már mindjárt mások az arányok.
A szerző közíró

Borítókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.