Nagyon szeretném, ha a magyar társadalomnak legalább egy töredéke, az újságot még olvasó emberek megértenék, hogy igenis beszélnünk kell a magyar adóssághelyzet gyökereiről. Mindenki csak azt szeretné hallani, hogy ma mit lehetne tenni az éppen felelősséget viselő kormányzatnak. Hogyan tudna segíteni a magyar emberek nehéz helyzetén. Sajnos a folyamatok eredendő okának ismerete nélkül se a magunk, se mások problémáit nem tudjuk megérteni és kezelni. Gyakran hallom: mit mutogatunk visszafelé?! Ezt olyanok mondják, akiknek vagy érdekük a valóság elhallgatása, vagy teljesen tájékozatlanok a nemzetközi pénzügyekben.
Vannak, és nem is kevesen, akik azt hiszik, hogy a rendszerváltás előtti időkből származó adósságainkat meg lehetett volna „oldani” az első szabad kormány idején. Nem tudják, hogy a görögök adósságát, amit az 1820-as években, a törököktől való függetlenségi harcok során vettek fel külföldön, kétszáz év alatt fizették vissza. Elképesztő időtáv, ugye? De a második világháború után az angol kormány is csak fél évszázad alatt tudta visszafizetni az amerikaiaktól felvett kölcsönt, amit az újjáépítésre vettek fel.
Igen, a nemzetközi hiteleket nem lehet csak úgy egyszerűen semmisnek tekinteni, mint ahogy a kommunisták a múltat akarták végképp eltörölni.
Sajnálatos, de a hetvenes évek elején felvett magyar adósságok a rendszerváltáskor és azután is éreztették hatásukat. Érdemes meghallgatni az interneten Antall József letiltott beszédét, amelyet a Magyar Televízióban nem adtak le 1990 szeptemberében.
Teljes világossággal ország-világ elé tárta, hogy a magyar adósság négymilliárd dollárról több mind húszmilliárd dollárra nőtt, úgy, hogy abból a magyar gazdaság és társadalom egy fillért se látott. És ez nemcsak a szovjet uralom, hanem a nemzetközi pénzügyi rendszer működésének, az amerikai Fed kamatemelésének a következménye is volt. Döbbenetes tisztánlátással mutatott rá a magyar miniszterelnök, hogy ez volt az oka a magyar egészségügy, oktatás lemaradásának azokban az évtizedekben. Ami napjainkig érezteti a hatását. Nem véletlenül fogalmaz így a pénzügyi szakma: eredendő bűn a belső gazdaságfejlesztésre külső hitelt felhasználni, ha nincs mód exporttöbbletből azt visszafizetni.
Most, hogy a magyar működőtőke-behozatal termékei is nehezebben értékesíthetők a külpolitikai és külgazdasági körülmények miatt, hazánk ismét nehéz helyzetbe került. Sebezhetővé váltunk megint. Vagyis a fejlődő országok problémája a mi problémánk is, és ennek messze a múltba nyúlnak vissza a gyökerei. Elemi érdekünk fűződik hát ahhoz, hogy az adósságkérdés megoldásának szükségességét a világ vezető hatalmai felismerjék. Európa pedig ne taszítson még nehezebb helyzetbe minket, mint amit örökségbe kaptunk.
A szerző közgazdász, nyugalmazott egyetemi tanár
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
További Vélemény híreink
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezVéleményváró
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!