Késések, járattörlések, órákig tartó várakozás, halmokban álló bőröndök és bizonytalanság, a régóta tervezett nyaralás vagy a szükségszerű utazások meghiúsulásának stressze – a koronavírust követően lassan állandósul ez a káosz a repülőtereken. Világszerte súlyos problémákat okoz, hogy a koronavírus-válság hatására létszámleépítés történt az iparágban. A repülőtereken kevés a munkaerő, rendszeresen sztrájkolnak a dolgozók, és nem tudják ellátni a járvány előtti szintre emelkedő forgalmat. Bíztunk benne, hogy a járvány enyhülésével a légi közlekedésben is visszaáll a rend. Azonban azt látjuk, hogy az elmúlt évek eseményei új, eddig nem látott és lassan állandóvá váló kihívások elé állították a szektort. Ennek következménye az is, hogy a légitársaságok láthatóan berendezkedtek a szabályozásban rejlő előnyök kiaknázására. Fontos lenne tehát a gyors és hatékony fellépés a fogyasztókat hátrányosan érintő gyakorlatokkal szemben mind uniós, mind pedig nemzeti szinten.
Létezik ugyan uniós szabályozás az utasok kártalanítására a légi járatok törlése és hosszú késések esetére, ez azonban nem bizonyult hatékonynak.
Az uniós rendelet értelmében minden tagállam köteles kijelölni egy hatóságot, amely az uniós rendelkezések betartatásáért felel. Az uniós szabályozás alapján a panaszok kezeléséért általában a járat indulása szerinti ország hatósága az illetékes. Ez azonban a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő, más uniós tagállam repülőterén sérelmet szenvedett fogyasztóknak rendkívül nehézzé teszi az igényérvényesítést, hiszen ilyen esetben egy másik ország hatóságához, idegen nyelven kell panasszal fordulniuk. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a panaszok digitális benyújtása és az ügy állásának követése gyakran még a gyakorlott internethasználóknak is komoly fejtörést okoz. Emiatt a légi utasok nagy része időközben fel is adja, hogy uniós jogszabályokban rögzített jogaival éljen. Ez a helyzet nyilvánvalóan a légitársaságoknak kedvez.
