időjárás -1°C Adél 2023. január 29.
logo

Az azeri gáz nem váltja ki az orosz importot

Litkei Máté
2023.01.23. 09:00
Az azeri gáz nem váltja ki az orosz importot

Az Európai Bizottság tavaly nyáron egyetértési megállapodást írt alá Azerbajdzsánnal, ennek értelmében Baku 2027-re körülbelül húszmilliárd köbméterre növeli gázszállításait az Európai Unióba. Azerbajdzsán idén összesen 24 milliárd köbméter gázt fog exportálni, ötmilliárddal többet, mint tavaly. Ennek felét Európába tervezik szállítani, így a sajtóban körbeért a hír, hogy Azerbajdzsán 12 milliárd köbméter gázt fog az EU-nak eladni, és ez igen jelentős mennyiség az orosz gáz kiváltása szempontjából. Csakhogy a tavalyi 8,1 milliárd köbméterhez képest, amit Baku leszállított az EU-nak, az idei valós többlet csak négymilliárd köbméter. Ennyivel sikerült több gázt szerezni Azerbajdzsánból 2023-ra.

2021-ben 412 milliárd köbméter volt Európa földgázfogyasztása, amiből 155 milliárd köbméter volt az orosz import. Az azeri exporttöbblet a 2021-es éves fogyasztás 0,9 százaléka, a 2021-es orosz import 2,6 százaléka. 2022-re még nincs hivatalos adatunk, de hozzávetőlegesen hatvan-hetven milliárd köbméterre csökkent az orosz import, és az éves gázfogyasztásban is nagyjából húszszázalékos csökkenéssel lehet számolni. Vagyis egyértelműen kijelenthető, hogy önmagában az azeri földgáz nem váltja ki a kieső orosz exportot.

Azerbajdzsánnak becslések szerint 1,3 billió köbméter földgáztartaléka van, nagyrészt a Kaszpi-tenger mélyén 1999-ben felfedezett, a világ egyik legnagyobbjaként számon tartott Sah Deniz gázmezőben. Ezzel együtt az ország globálisan nem számít nagy gázexportőrnek, 2020 előtt az azerbajdzsáni földgáz egyetlen európai vásárlója Görögország volt.

Az Oroszországgal is határos ország csaknem két évtizede arra törekszik, hogy meghatározó szereplővé váljon az európai gázpiacon. 2011-ben Azerbajdzsán és az Európai Bizottság közötti közös nyilatkozat aláírásával indította útjára a később Déli Gázfolyosónak nevezett legambiciózusabb gázprojektjét. A gáztranzit a Sah Deniz II mezőről indul a 2018 júniusában átadott transzanatóliai vezetéken (TANAP) Törökországba, majd a 2020 végén üzembe helyezett Transzadria vezeték (TAP) átadása megteremtette a lehetőségét az azeri gáz Görögországon és Albánián, valamint az Adriai-tengeren keresztül Olaszországba szállításának. A görög–bolgár gázhálózati összekötő (IGB) elkészültével az azeri gáz már Bulgáriába és azon keresztül hozzánk is eljuthat.

A TANAP néhány kisebb infrastrukturális beruházás után képes leszállítani az Európának ígért mennyiséget, azonban a TAP esetén tízmilliárd köbméterről húszmilliárd köbméterre szükséges növelni a kapacitást. A kérdés inkább az, hogy Azerbajdzsánnak van-e kapacitása arra, hogy 2027-re 12 milliárd köbméterrel több földgázt exportáljon az EU-nak? 2021-ben az ország gáztermelése 43,8 milliárd köbmétert tett ki, vagyis azt drámaian fel kell emelnie, hogy képes legyen megfelelni Európa igényeinek. Elemzők arra számítanak, hogy ennek a különbségnek a lehetséges forrása Türkmenisztánból származhat.

A nyári megállapodás az Európai Bizottsággal a földgázszállítások növelése mellett kiterjed arra is, hogy a megújulóenergia-ágazatban növekedjen Azerbajdzsán exportpotenciálja, beleértve a tengeri szélenergiát és a zöldhidrogént. Von der Leyen Azerbajdzsánt megbízható partnernek nyilvánította, amellyel az EU hosszú távú partnerségre törekszik, ellentétben az agresszív és megbízhatatlan Oroszországgal. Az emberi jogokra, a médiaszabadság kérdésére és Hegyi-Karabah helyzetére nem tértek ki a tárgyalások.

Ez utóbbit minden jel szerint nehezményezik a francia képviselők is. A bejelentést követően a Le Monde-ban közöltek egy nyílt levelet, melyet több mint hatvan honatya írt alá (köztük több kormánypárti). Azt szeretnék elérni, hogy az EU mondja fel a Bakuban aláírt megállapodást. Bár Franciaország eddig is főleg norvég földgázt vásárolt és csak kisebb részben orosz cseppfolyósított földgázt, a franciák azzal érvelnek, hogy a megállapodás az oroszoktól való függést az azeri gáztól való függésre cserélné. Szerintük a szerződés ellentétben áll az unió irányelveivel, valamint Azerbajdzsán a gázbevételeit a 2020-ban részben megszállt Hegyi-Karabahban élő örmények elűzésére használná fel.

Hogy fog-e Európa olyan energiahordozót találni, ami minden haladó képviselő erkölcsi feltételeinek megfelel, az kérdéses. Nem mintha abban a helyzetben lennénk, hogy nagyon válogathatnánk.

A szerző a Klímapolitikai Intézet igazgatója

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.