Nekünk, magyaroknak különleges történelmi eseménynek számít, hogy a Trianon előtti Magyarország két városa is, Veszprém és Temesvár az Európa kulturális fővárosa címet viseli ebben az esztendőben, a görög Elefszína társaságában. A három város ezzel bekerül annak a több mint hatvan európai településnek a sorába, amelyek korábban már megkapták ezt az elismerést.
Az európai kulturális érdeklődés fókuszába tehát idén Közép-Európa kerül. Veszprém révén egy magyarországi város, Temesvár által pedig egy olyan jellegzetesen soknemzetiségű, gazdag történelmi múlttal rendelkező település, amely kiemelt helyszíne nemzeti kultúránknak. A szívünk ma is megdobban, ha a Bánság fővárosára gondolunk, annak csodálatos épített örökségére, mely a Monarchia boldog békeidejét idézi.
Erdély tizenhat év után adja újra Európa egyik kulturális fővárosát.
Talán még emlékszünk, 2007-ben óriási figyelem övezte Nagyszebent. A szász ékszerdoboz abban az esztendőben kereken egymillió turistát vonzott.
Vagyis sikeresen felhelyezték a települést a megkerülhetetlen kulturális célpontok közé. Minden bizonnyal ez a cél az idei erdélyi helyszín számára is. Ennek tükrében még akár visszafogottnak is tűnhet a temesvári szervezők várakozása, akik az eddigi évenkénti, átlagosan háromszázezer turistához képest kétszázötvenezerrel több látogatót várnak az esztendő folyamán.
A bánsági kulturális főváros mottója a fényre asszociál: „Fényeddel világítsd városod!” A választás tudatos, hiszen a világosság Temesvárott izgalmas történelmi üzenettel bír. Egyfelől visszalapoz a település Monarchia korabeli fénykoráig. Itt indult el ugyanis 1884-ben, Európában elsőként az elektromos közvilágítás. Másrészt a román kommunista diktatúrát elsöprő forradalom szikrája is Temesváron pattant ki elsőként, 1989-ben, Tőkés László és a mögötte álló református gyülekezet hathatós fellépésével. Mindehhez pedig jön 2023 és az Európa kulturális fővárosa cím, amely magában rejti a lehetőséget, hogy Temesvár a dicső múlt után a jelenben ismét európai jelentőségű városként mutatkozzon be a nagy nyilvánosság előtt. Ezúttal európai kulturális színtérként.