A napokban az amerikai külügyi államtitkár már arról beszélt: „Én is, és szerintem a kormányzat is nagyon örül annak, hogy az Északi Áramlat 2 most már egy fémdarab a tenger fenekén.” Kinek állhatott érdekében az olcsó orosz földgáz Európába juttatásának megakadályozása? A kérdés már kevésbé költői, ha úgy tesszük fel, hogy miért jobb Németországnak és az uniónak többszörös áron a sokkal környezetszennyezőbb, kőzetrepesztéses technológiá­val nyert amerikai LNG-t beszerezni, amely a lehető leginkább környezetszennyező módon, tartályhajókkal jön át az Atlanti-óceánon?

Berlin kénytelen volt immár azt is belátni, hogy a nagy mennyiségű orosz gáz nélkül a gázerőműveket a magas árak és a gázhiány miatt nem tudják optimálisan üzemeltetni, a termelésük sokkal visszafogottabb, ezért a német szénerőművek veszik át a helyüket, miközben korábban éppen a klímavédelmi okok miatt állították le a leginkább környezetszennyező erőműveket, és egy füst alatt bezárták az éppen csak átadott, Hamburg melletti Moorburg szénerőművet, ami az egyik legtisztább volt, már amennyiben egy szénerőművet tisztának lehet nevezni.

A német kormány átmeneti intézkedésről beszél, de ha a realitások talaján állunk, akkor ez az állapot hosszabb ideig is eltarthat, hiszen biztos, hogy Németországnak rövid távon nincs más alternatívája. Valamelyest javíthat a helyzeten, ha a még üzemelő atomerőműveket továbbra is a rendszerben hagyják, hiszen az igények hosszú távon növekedni fognak. Erről azonban a zöldek által túszul ejtett német kormány hallani sem akar, mint ahogy nem hallja meg a lakosság hangját sem. A friss közvélemény-kutatások szerint immár a németek több mint kétharmadának nincs baja az atomenergiával. Mindez számokban: tavaly harmincmillió tonnával több volt a német szén-dioxid-kibocsátás, mint 2020-ben. A német zöldek miatt – szándékosan nem nevezem őket környezetvédőknek, mert semmi közük hozzá – így néz ki ma Európa egykor vezető országában a klímavédelem.

Ha valakinek még maradt volna kétsége, néhány adalék a fentiekhez. Nem túl meglepő módon a szénerőművekhez szénre is szükség van. Az orosz–ukrán konfliktus előtt a német szenes erőművekhez szükséges szén ötven százaléka Oroszországból érkezett, de közben Brüsszel az orosz szenet is szankció alá vette. Ezért a német szénimportőrök dél-afrikai, ausztráliai, amerikai, indonéz és kolumbiai forrásokból szerzik be az erőművekhez a szenet. Utóbbi ország most éppen azt ünnepli, hogy a szénexport váratlanul fellendült a németek által rekordmennyiségben importált szén miatt. Korábban Dél-Afrikát arra biztatták, azért fizettek nekik, hogy szabaduljanak meg a szénbányászattól. Most ott tartunk, hogy az orosz–ukrán válság kitörését követően hétszeresére növekedett a Dél-Afrikából Európába tartó szénexport mennyisége.

Közben természetesen a német belföldi, még nagy tartalékkal rendelkező lignitbányászatot is felpörgetik, amelynek bizonyára újabb falvak és templomok esnek majd áldozatul, mint erre korábban már többször volt példa. Öt évvel ezelőtt például a világ döbbenten figyelte, amint ledózerolják Immerath település St. Lambertus neoromán templomát, hogy a helyén szénbányát nyissanak. A település többi részét és a kórházat már korábban a földdel tették egyenlővé, és felszámolták a temetőt is, miután a lakosokat kitelepítették.

A pusztítás folytatódik. Az elmúlt időszakban arról szóltak a hazai és a nemzetközi híradások, hogy Németországban a rendőrök és a tüntetők újra összecsaptak egy lignitbánya terjeszkedése miatt. A következő években további falvak eshetnek áldozatul. Már a hambachi lignitbánya szélén, Kerpen-Manheim határában is felsorakoztak a munkagépek. A település arról híres, hogy itt található a legendás Forma–1-es autóversenyző, Michael Schumacher és öccse, Ralf Schumacher szülőháza és a gokartpálya, ahonnan pályafutásuk indult. A német politikának azonban ez sem számít, hiszen a tervek szerint ezt a települést, a templommal, a Schumacher fivérek szülői házával és a temetővel, ahol édesanyjuk nyugszik, mindenestül el fogják törölni a föld színéről. Mindez arrafelé a társadalom többségének érdekére hivatkozva törvényes.

Ha például Németországban az elmúlt években a bezárt atomerőművek helyett szénerőműveket állítottak volna le, akkor most évente mintegy százmillió tonnával kevesebb lenne a német kibocsátás, alacsonyabb lenne a szénfelhasználás, kevesebb ember halna meg a légszennyezés miatt és minden bizonnyal az elmúlt évek falu- és templomrombolásait is el lehetett volna kerülni. Az Európai Unióban az energiamix meghatározásának joga szuverén tagállami hatáskör. Az áruk szabad mozgása pedig a belső piac egyik alapvető szabadságának az egyike. Ezért is érthetetlen, hogy két zöldminiszter politikai és ideológiai alapon blokkja a Paks II atomerőmű megépítésével összefüggésben a Siemens Energy részére az exportengedély megadását, miközben a franciák már megadták az engedélyt a konzorcium másik cégének, a Framatome-nak.

A Paks II atomerőmű VVER–1200 típusú technológiával való megépítése Magyarország alapvető nemzeti érdeke, ezért nagyon jó lenne, ha ezt Németország is tiszteletben tartaná.

A szerző atomenergetikai szakértő, az Atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője

Borítókép: Olaf Scholz és Annalena Baerbock (Fotó: EUROPRESS/AFP)