idezojelek

Az eredményes családpolitika fékezte a népességfogyás ütemét

Bizakodásra adhat okot, hogy tavaly decemberben és idén januárban is több gyermek született és kevesebben vesztették életüket, mint egy évvel korábban.

Cikk kép: undefined
Fotó: Shutterstock

A KSH 2023. február 16-án tette közzé a 2022-es népszámlálás első, előzetes eredményeit. Népszámláláskor mindenkit megszámolnak, aki Magyarországon él vagy csak átmenetileg tartózkodik külföldön, így egy nagyon részletes képet kapunk a társadalmunkról. Talán a legfontosabb adat, ami a cenzusok során ki szokott derülni, az az, hányan is vagyunk, élünk Magyarországon. Az adatokból jól látható, hogy továbbra is fogyunk, a létszámunk 2022. október 1-jén, a népszámlálás időpontjában 9,6 millió fő volt, 333 ezerrel kevesebb, mint 2011-ben. Nem örömteli a hír, ugyanakkor figyelemre méltó az a tény, hogy a 15 év alatti gyermekek népességen belüli aránya nem változott az elmúlt 11 évben.

Ha nem lett volna az elmúlt években a családok szerepe, támogatása kiemelt ügy, és a gyermekvállalási kedv a 2011-es rendkívül alacsony szinten, az abortuszok száma pedig az akkori magas szinten maradt volna, akkor csaknem 200 ezerrel kevesebb gyermek született volna hazánkban.

Nemcsak a két legutóbbi népszámlálás között csökkent hazánk népessége, hanem 1981 óta gyakorlatilag évről évre egyre kevesebben vagyunk. 

Nem volt ez mindig így. Az első magyarországi népszámláláskor, 1870-ben még ötmillióan voltunk a jelenlegi országhatárokon belül, és a háborús évektől eltekintve 1980-ig folyamatosan gyarapodott a létszámunk. 1980-ban még 10,7 millióan éltünk az ország jelenlegi területén, ekkor voltunk a legtöbben, míg mostanra 9,6 millió főre fogyatkoztunk. 

A népességcsökkenés tehát nem új jelenség, ami a természetes fogyással hozható összefüggésbe, vagyis azzal, hogy többen halnak meg, mint amennyien születnek. Öregszik a társadalmunk, és ez az idősödő korösszetétel okozza azt, hogy egyre több az elhunytak száma a megszülető gyermekekhez képest. Ráadásul a szülőképes korban lévő nők száma évente átlagosan 15-20 ezer fővel csökken.

Érdemes tehát a számok mögé nézni, és alaposan megvizsgálni a korfát is, ami a népesség nem és kor szerinti összetételét mutatja. Ezen jól látható, melyik korosztályban élnek most kevesebben és melyikben többen a 2011-es népszámlálás óta. A 45 év alattiak arányában csökkenés, az ennél idősebbek esetében, az 55–64 évesek kivételével emelkedés következett be. Kevesebben tartoznak tehát a gyermekvállalási korba, ennek ellenére a 15 év alatti gyermekek létszáma nem változott jelentősen, továbbra is 1,4 millióan vannak, azaz jóval kevesebb szülőképes nő adott életet jóval több gyermeknek. De mennyinek is pontosan? Ha a 2011-es szinten maradt volna a termékenységi ráta, azaz a gyermekvállalási kedv és az abortuszok száma is változatlan maradt volna, akkor csaknem kétszázezer gyermek hiányozna a népességszámból, tehát a családpolitika nélkül 9,4 millió lenne most Magyarország lélekszáma.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a 65 évesek és annál idősebbek létszáma erőteljesen nőtt az elmúlt évtizedben, hiszen az 1950-es évek „Ratkó-gyermekei” nyugdíjas korba léptek. 

Ha többen vannak az idősebb korosztályban, értelemszerűen a halálozások száma is nő, amit tovább tetézett a koronavírus-járvány: az évi átlagos 130 ezer fős halálesethez képest 2020-ban 11 ezerrel, 2021-ben pedig 26 ezerrel többen hunytak el.

Több haláleset, kevesebb gyermekvállalási korban lévő nő, arányát tekintve ugyanannyi 15 év alatti gyermek és némi vándorlási többlet – ez jellemzi a 2022-es népszámlálási adatokat az előző, 2011-es adatfelvételhez képest. Sajnos a jövőbeli születések szempontjából nem vetít előre pozitív változásokat, hogy éppen a 15–24 éves, potenciális szülőkből álló korosztály részaránya csökkent a társadalmunkon belül az egyik legnagyobb mértékben. 

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezért fontos, hogy a kormányzat éppen ennek a fiatal, húszas éveiben járó korosztálynak nyújt újabb lehetőségeket annak érdekében, hogy ne legyen anyagi akadálya a családalapításuknak. Ezt szolgálja a babaváró támogatás meghosszabbítása, a csok, a harminc év alatti anyák szja-mentessége és a diákhitel-elengedés is gyermekvállalás esetén.

Mindenképpen bizakodásra adhat okot, hogy tavaly decemberben és idén januárban is több gyermek született és kevesebben vesztették életüket, mint egy évvel korábban.

A természetes fogyás mind a két hónapban mérséklődött. A magyarok családpártiak, amit az is jelez, hogy a teljes termékenységi arányszám a 2011-es mélypont után (1,23) 2021-ben megközelítette az 1,6-ot, ez a mutató 1996 óta az utóbbi három évben volt a legmagasabb hazánkban.

A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elemzési vezetője

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Shutterstock)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

Biztató összefogás Erdélyben

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Embert ügyvédjéről, Magyar Pétert Bárándy Péterről...

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szoboszlai Dominik: újra itt a farsang!

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Negyven évünk Soros Györggyel

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.