Rosszkedvünk tele után itt lehet jókedvünk tavasza: a friss előrejelzések alapján léket ütött ugyan Európa gazdasági hajóján az orosz–ukrán háború, de a legpesszimistább jóslatok nem teljesültek. S miután Magyarország exportvezérelt gazdaság, nem pusztán a belső folyamatokra kell koncentrálniuk a döntéshozóknak, hanem különösen arra: mi történik a piacainkon. Mielőtt a közeli jövőbe révednénk, érdemes felidézni, mivel is járt a 2022-es esztendő.
A rendelkezésre álló, alapvetően előzetes számok szerint az Európai Unió gazdasági növekedése a múlt esztendőben 3,5 százalék volt, amely azt is jelenti, hogy meghaladta az Egyesült Államok bővülését a kontinens. Magyarország pedig erre triumfált: az óévben a hazai gyarapodás 4,6 százalék volt. Úgy tűnik, nem teljesült az a pesszimista jóslat, hogy mindkét egységnél (EU és USA) előáll a technikai recesszió, azaz két egymást követő negyedév láncban visszaesést hoz. Ilyet csak három uniós tagállamban láttunk eddig, de azt is minimális mértékben, akárcsak az Egyesült Államokban a múlt év első felében. Ne igyunk előre a medve bőrére, de a jelek szerint az Európai Unió elkerülheti a nagy bezuhanást. Még akkor is, ha az óriási energetikai átállások fékezik a teljesítményt. A prognózisok alapján a nagy gazdaságok közül most Németország is slamasztikába került: pont az energetikai struktúraváltás okozza a problémát az EU legnagyobb gazdaságában.
Nézzük Európa közellenségét, az inflációt. A pénzromlás üteme a Lajtán túli országokban rekordot döntött tavaly: az általános, évtizedek óta nem tapasztalt drágulás hátterében az energia- és az élelmiszerárak felfutása állt.
A magas árdinamika az ősszel lecsendesedett, de még így is kilenc százalék felett volt az átlagos uniós pénzromlás üteme. Bár a magyar infláció – az Európai Bizottság téli erőjelzése alapján 15,3 százalék – ténylegesen magas volt 2022-ben, de nem itt volt a legnagyobb az EU-ban, a baltiaknál például ennél is több volt.
Valószínűleg február végén már túljutottunk a csúcson, a feketeleves azonban még rajta lesz az étlapon 2023-ban is. Csekély vigasz, hogy rajtunk kívül a lengyeleknél lesz tíz százalék fölött annak ellenére, hogy az átlagos energiaárak világpiaci ára alacsonyabb lesz az idén, mint tavaly. Ami pedig a központi pénzügyeket illeti, az unióban a tavalyi második és harmadik negyedévben már három százalék alá került a költségvetési hiány GDP-hez mért értéke, vagyis jó esély van arra, hogy jelentősen csökkenni fog az eladósodottsági ráta. Hasonló a helyzet Magyarország esetében is, de itt a magas növekedés és a magas infláció miatt állhat ez fent.
