Rosszkedvünk tele után itt lehet jókedvünk tavasza: a friss előrejelzések alapján léket ütött ugyan Európa gazdasági hajóján az orosz–ukrán háború, de a legpesszimistább jóslatok nem teljesültek. S miután Magyarország exportvezérelt gazdaság, nem pusztán a belső folyamatokra kell koncentrálniuk a döntéshozóknak, hanem különösen arra: mi történik a piacainkon. Mielőtt a közeli jövőbe révednénk, érdemes felidézni, mivel is járt a 2022-es esztendő.
A rendelkezésre álló, alapvetően előzetes számok szerint az Európai Unió gazdasági növekedése a múlt esztendőben 3,5 százalék volt, amely azt is jelenti, hogy meghaladta az Egyesült Államok bővülését a kontinens. Magyarország pedig erre triumfált: az óévben a hazai gyarapodás 4,6 százalék volt. Úgy tűnik, nem teljesült az a pesszimista jóslat, hogy mindkét egységnél (EU és USA) előáll a technikai recesszió, azaz két egymást követő negyedév láncban visszaesést hoz. Ilyet csak három uniós tagállamban láttunk eddig, de azt is minimális mértékben, akárcsak az Egyesült Államokban a múlt év első felében. Ne igyunk előre a medve bőrére, de a jelek szerint az Európai Unió elkerülheti a nagy bezuhanást. Még akkor is, ha az óriási energetikai átállások fékezik a teljesítményt. A prognózisok alapján a nagy gazdaságok közül most Németország is slamasztikába került: pont az energetikai struktúraváltás okozza a problémát az EU legnagyobb gazdaságában.
Nézzük Európa közellenségét, az inflációt. A pénzromlás üteme a Lajtán túli országokban rekordot döntött tavaly: az általános, évtizedek óta nem tapasztalt drágulás hátterében az energia- és az élelmiszerárak felfutása állt.
A magas árdinamika az ősszel lecsendesedett, de még így is kilenc százalék felett volt az átlagos uniós pénzromlás üteme. Bár a magyar infláció – az Európai Bizottság téli erőjelzése alapján 15,3 százalék – ténylegesen magas volt 2022-ben, de nem itt volt a legnagyobb az EU-ban, a baltiaknál például ennél is több volt.
Valószínűleg február végén már túljutottunk a csúcson, a feketeleves azonban még rajta lesz az étlapon 2023-ban is. Csekély vigasz, hogy rajtunk kívül a lengyeleknél lesz tíz százalék fölött annak ellenére, hogy az átlagos energiaárak világpiaci ára alacsonyabb lesz az idén, mint tavaly. Ami pedig a központi pénzügyeket illeti, az unióban a tavalyi második és harmadik negyedévben már három százalék alá került a költségvetési hiány GDP-hez mért értéke, vagyis jó esély van arra, hogy jelentősen csökkenni fog az eladósodottsági ráta. Hasonló a helyzet Magyarország esetében is, de itt a magas növekedés és a magas infláció miatt állhat ez fent.
Mind az EU, mind pedig benne Magyarország erősen export- és importvezérelt gazdaság, ezért is érdekes, hogy miként változott az oroszokkal a külkereskedelmi mérleg, főleg az import területén. Nos, a szankciók, embargók és az energiaátállások hatására az EU exportja harmincmilliárd euróval csökkent, míg importja negyvenmilliárd euróval nőtt 2021-hez képest. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy 2020-ban például az EU mérlege az oroszokkal minimálisan volt negatív, ami elsősorban az energiaáraknak volt köszönhető.
Mindezzel együtt az EU importja Oroszországból 2022-ben kevesebb volt, mint éppen a britektől a behozatal! Ezt hazánk azonban nem mondhatja el magáról. Bár a kivitelünk lényegesen csökkent az embargók hatására, de a behozatalunk szinte az égbe szökött, mintegy két és félszeresére emelkedett, ebből kimagasló az energiabehozatal.
Ami a jelenlegi trendekből és a már rendelkezésre álló adatokból jósolható, nem kell tartanunk attól, hogy az Európai Unió recesszióba zuhan, és megúszhatják a visszaesést a baltiak, valamint a németek is.
Nagy kérdés, hogy mi, magyarok „kibekkelhetjük-e” a jelenlegi, átmeneti nehéz időszakot. A kormány célja, hogy 2023-ban összejöjjön a másfél százalékos növekedés, ami akkor teljesülhet, ha a belső folyamatok mellett a külső környezet alapvetően nem romlik el. A belső folyamatokért a kormány és az MNB felel: a döntéshozók láthatóan mindent megtesznek azért, hogy normalizálódjon a helyzet, és ez már látszik a forint erősödő árfolyamán, valamint a költségvetési hiány javuló alakulásán is. Közben a piaci szereplők számára a kormány egy tőkeprogramot indít a Baross Gábor újraiparosítási terv keretében.
Tehát optimistábbak lehetünk a 2022-es évhez képest, és a növekedés fenntartása, a recesszió elkerülése és az infláció leszorítása után a magyar gazdaság 2024-ben ismét repülőrajtot vehet. De addig se szomorkodjunk: a külső piaci kilábalás jelei már mutatkoznak.
A szerző a Világgazdaság főszerkesztő-helyettese
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
