Mind az EU, mind pedig benne Magyarország erősen export- és importvezérelt gazdaság, ezért is érdekes, hogy miként változott az oroszokkal a külkereskedelmi mérleg, főleg az import területén. Nos, a szankciók, embargók és az energiaátállások hatására az EU exportja harmincmilliárd euróval csökkent, míg importja negyvenmilliárd euróval nőtt 2021-hez képest. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy 2020-ban például az EU mérlege az oroszokkal minimálisan volt negatív, ami elsősorban az energiaáraknak volt köszönhető.
Mindezzel együtt az EU importja Oroszországból 2022-ben kevesebb volt, mint éppen a britektől a behozatal! Ezt hazánk azonban nem mondhatja el magáról. Bár a kivitelünk lényegesen csökkent az embargók hatására, de a behozatalunk szinte az égbe szökött, mintegy két és félszeresére emelkedett, ebből kimagasló az energiabehozatal.
Ami a jelenlegi trendekből és a már rendelkezésre álló adatokból jósolható, nem kell tartanunk attól, hogy az Európai Unió recesszióba zuhan, és megúszhatják a visszaesést a baltiak, valamint a németek is.
Nagy kérdés, hogy mi, magyarok „kibekkelhetjük-e” a jelenlegi, átmeneti nehéz időszakot. A kormány célja, hogy 2023-ban összejöjjön a másfél százalékos növekedés, ami akkor teljesülhet, ha a belső folyamatok mellett a külső környezet alapvetően nem romlik el. A belső folyamatokért a kormány és az MNB felel: a döntéshozók láthatóan mindent megtesznek azért, hogy normalizálódjon a helyzet, és ez már látszik a forint erősödő árfolyamán, valamint a költségvetési hiány javuló alakulásán is. Közben a piaci szereplők számára a kormány egy tőkeprogramot indít a Baross Gábor újraiparosítási terv keretében.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!