2010 után az addigi segélyalapú ellátás helyett munkaalapú társadalmat kezdett építeni a kormány, ami gyökeres változásokat hozott a romák felzárkózásában is. Magyarországon dolgozik a legtöbb roma Európában: a roma férfiak foglalkoztatási szintje 81 százalékos, míg az európai átlag 58 százalék, a nők esetében ez az arány 44, illetve 28 százalék. A magyar roma közösség értékes és fontos erőforrása a magyar társadalomnak. A munkaalapú családpolitikának a roma családok ugyanúgy nyertesei, mint a többi magyar család, amit jól jelez, hogy a roma családok jövedelmi helyzete és lakhatási körülményei is javultak az elmúlt években.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért (KINCS) elkötelezett amellett, hogy olyan kutatásokat végezzen, amelyek tudományos megalapozottságot és hivatkozási pontot nyújthatnak a döntéshozók, a tudomány és az érdeklődők számára. Éppen ezért fontosnak tartottuk, hogy a Kapocs folyóirat egy teljes számát annak szenteljük, hogy az olvasó minél szélesebb körű ismereteket szerezhessen a hátrányos helyzetű településeken élők és a roma közösségek helyzetéről.
Az adatokból kiolvasható, hogy a roma népesség körében javultak a szegénységi mutatók, jövedelmi és lakhatási körülményeik jobbak, mint korábban. 2010 óta nőtt a foglalkoztatottság, körükben is csökkent a munkanélküliség. Az iskolai végzettség növekedésével nemcsak a gazdasági mutatókban csökken a különbség a romák és nem romák között, hanem például a nők gyermekvállalási görbéje is egyre inkább kiegyenlített képet mutat.
Külön értéke a Kapocs legújabb számának, hogy a statisztikai adatok mellett személyes interjúkat is végeztek a szerzők. Raffael Mónika cikkében a 2020-ban a KINCS gondozásában megjelent, Roma nők egymás közt című kötetben szereplő tizenkét sikeres roma nővel készült interjúkat elemezte. A szerkesztő elismert, sikeres, diplomás roma nőket szólaltatott meg, akiknek élete sokak számára példaképként szolgálhat.
