Bemutattuk a Felzárkózó települések programot és azt is, hogy mi befolyásolja az ezeken a településen élő nők termékenységét. Az adatokból jól látható, hogy ha hasonló szociogazdasági jellemzőkkel rendelkező településeken élő roma nők termékenységi mutatóit hasonlítjuk össze egymással, olykor eltérő mintázatokat találunk.

Kiderült, hogy a családtervezés nem jellemző a többségében hátrányos helyzetű, roma emberek lakta településeken élő fiatalokra. A korai párválasztás és a születésszabályozás hiánya ugyanakkor a gyermekek érkezése okozta örömmel társul. A további terhességek elkerülése érdekében az esetleges fogamzásgátló eszközök használata sok esetben érzelmi és alkalmazási problémákba ütközik. A tudatosabb családok igyekeznek a szegénységből kitörni, ami gyakran a településről való elköltözéssel jár. Ez azt jelzi, hogy a helyi közösségben a fiatalok számára kevés a követendő pozitív minta.

Fontos, hogy megismerjük a roma lányok családtervezéssel kapcsolatos jövőképét, ezért a fogamzásgátlással és családtervezéssel kapcsolatos ismereteiket kérdőíves módszerrel és fókuszcsoportos interjúk segítségével térképeztük fel. Az eredmények alapján a lányok legjobban az édesanyjukban bíznak, tőlük kérnek leginkább tanácsot, de sajnos az édesanyák ismeretei hiányosak ebben a témában. Ugyanakkor a tanárokhoz – akiknél az információk jó eséllyel rendelkezésre állnának – a legkevésbé fordulnak a fiatal roma lányok.

A tehetséggondozó programoknak kiemelt szerepük van abban, hogy támogassák a roma fiatalokat. Az utóbbi években az iskolai lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyás csökkentése érdekében több program indult, de ezek a mutatók még mindig magasabbak a romák körében, mint a teljes népesség esetében, annak ellenére, hogy a roma fiatalok is tanulni szeretnének, és tudják, hogy a tanulás jelenti a sikert számukra.

A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöki tanácsadója

Borítókép: Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos a KINCS egy korábbi konferenciáján (Fotó: KINCS)