idezojelek

Megélhetési háborúpártiak offenzívája az Egyesült Államoktól Budapestig

Az Európai Unió brüsszeli vezetése tudatosan készülhetett a háborúra, amire kezdettől uszít a liberális fősodor.

Cikk kép: undefined
Fotó: LIBKOS

Bármi legyen is az ukrajnai háború kimenetele, egy győztest már hirdettek: Gabor Steingart német médiavállalkozó szerint az amerikai védelmi ipar az egyértelmű nyertes. Ráadásul egyre több elemző mondja ezt nyíltan, és a tény a részvényárakban is megmutatkozik, mutat rá Stefan Beig, az Aust­rian Institute külső munkatársa. Szerinte az infláció és a válságok az Egyesült Államok gazdaságát is érintik, de legalább Biden elnöknek nem kell aggódnia a fegyvergyártó cégek miatt.

A baloldali többségű szenátus által tavaly májusban elfogadott törvény – az „Ukraine Democracy Defense Lend-Lease Act of 2022” – felhatalmazza az amerikai kormányt, hogy gyorsan és bürokráciamentesen katonai felszerelést adjon kölcsön Ukrajnának. A törvény teljes címe: Törvény az elnöknek az ukrán kormánnyal kötendő, az ukrajnai polgári lakosságnak az orosz katonai inváziótól való védelme érdekében az ukrán kormány számára védelmi cikkek kölcsönadásáról vagy lízingjéről szóló megállapodások megkötésére vonatkozó felhatalmazás megerősítéséről, valamint egyéb célokból.

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A látszólag bőkezű, mintegy 23 milliárd dolláros katonai támogatást tehát „nem adják oda”, ahogy azt Steingart is hangsúlyozza, ezt majd később – állítólag – kifizettetik a megtámadott szövetségessel. A hitelre történő fegyverkezés üzleti modelljét a második világháború idején találták ki, amikor Winston Churchill már nem tudta egyedül megvédeni Nagy-Britanniát.

Ahogy arra a Miért nyeri meg az USA az ukrajnai háborút? című kommentárjában Gabor Steingart rámutat, Biden az országa geopolitikai érdekeit tartja szem előtt Euró­pában és a gazdaságban is. A demokrata vezetés jelenleg is sürgeti az EU-t, hogy hozzon létre egy „rendszeres mechanizmust” Ukrajna pénzügyi támogatására. „Még mindig nem világos, hogy az EU-forrásokat fel kell-e és lehet-e felhasználni katonai visszafizetésekre az Egyesült Államoknak” – jegyzi meg Steingart, aki szerint mindebből az amerikai fegyvergyártó cégek profitálnak az adófizetők hozzájárulása nélkül, lásd a Lockheed Martin és a Northrop Grumman tőzsdei jegyzéseit.

Shlomo Ben-Ami volt izraeli kül- és biztonsági miniszter már tavaly szeptemberben kijelentette: az amerikai védelmi ipar dörzsölheti a kezét az ukrajnai háborúból megszerzett gazdagság miatt. Az amerikai védelmi vállalkozók évtizedek óta profitáltak az elhúzódó háborúkból és a hosszú távú katonai szövetségekből, írta a Project Syndicate felületén megjelent bejegyzésében.

„Sajnálatos, hogy háború idején minden időnket a saját elnökünk hibáztatásával töltjük.” Az ominózus mondat Steny Hamilton Hoyernek, az előző kongresszusi többségi vezetőnek a szájából hangzott el tavaly májusban. Ám ez az állítás hamis, ugyanis a kongresszus nem üzent hadat Oroszországnak, és nem fogadott el határozatot a katonai erő használatának engedélyezéséről, amely lehetővé tenné az Oroszországgal szembeni fellépést. Ez utóbbi javaslatot egy Trump-kritikus republikánus képviselő, Adam Kinzinger terjesztette elő, azonban simán elbukott a kongresszusban.

Hoyer egyébként még azt is mondta, hogy szeretné, ha „leszállnánk erről, és valóban az ellenségre koncentrálnánk”, hozzátéve: tudja, „sok politika van itt, de háborúban állunk”. Később megismételte magát, mondván: „Háborúban állunk.”

Ugye, milyen ismerős?

Nem véletlenül, hiszen gyakorlatilag egy évvel később Budapest főpolgármestere egy tévéinterjúban kétszer is nyomatékosította, hogy hazánk háborúban áll az Orosz Föderáció­val. A felelőtlen és veszélyes kijelentés nyomán óhatatlanul is eszünkbe jut a távoli, de tragikus történelmi párhuzam: 1941. december 11-én a háborús bűnös Bárdossy László miniszterelnök az Országgyűlést és a kormányzót megkerülve deklarálta az Egyesült Államokkal való hadiállapot beállását; korábban, június 27-én pedig önhatalmúlag bejelentette Magyarország hadba lépését a Szovjetunióval szemben. Ennek nyomán Roosevelt elnök – Sztálin sokadik követelése nyomán – válaszul 1942. június 5-én írta alá a Magyarország elleni hadüzenetet.

Kijelenthető – az ismert közvélemény-kutatási eredmények nyomán is –, hogy ezen vészterhes időszakot a magyar emberek nem szeretnék újraélni!

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter és Mark Milley tábornok, vezérkari főnök nemrégiben sajtótájékoztatót tartott a Pentagonban, és az amerikai katonai vezetők kínosan ügyeltek arra, hogy hangsúlyozzák: Washington, a Nyugat nem áll háborúban Oroszországgal. Az a tény, hogy a budapesti főpolgármester ennek az ellenkezőjét állítja, annak ékes bizonyítéka, hogy a brüsszeli támogatásért és a guruló dollárokért folyó felelőtlen nagyotmondási verseny javában zajlik.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnöke idén februárban elismerte, hogy már a háború kezdete előtt Oroszország elleni szankciókat kezdtek kidolgozni a Joe Biden vezette washingtoni kabinettel. Az Európai Unió brüsszeli vezetése tudatosan készülhetett a háborúra, amire kezdettől uszít a liberális fősodor, a gyáva, szervilis hazai ellenzéki politikusoknak pedig ehhez kell igazodniuk. Ez alól most már a budapesti főpolgármester, Karácsony Gergely sem kivétel.

A szerző alkotmányjogász

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/AP/LIBKOS)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Uniformizált, szervetlen épületek árasztották el a világot

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

Biztató összefogás Erdélyben

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Embert ügyvédjéről, Magyar Pétert Bárándy Péterről...

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szoboszlai Dominik: újra itt a farsang!

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.