A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0

idezojelek

Hunyadi a Fehér Házban

1456. július 22-e az emberi helytállásnak, a hazafiságnak, az európaiságnak és a kereszténységnek máig élő példaképe.

Cikk kép: undefined

A talán legszebb és legmakacsabb történelmi tévhitünk, hogy a déli harangszó Európa- és világszerte a nándorfehérvári diadal emlékét hirdeti. Mint tudjuk, a Magyar Királyság déli kapujának, a keresztény Európa egyik legfontosabb védőbástyájának török ostroma 1456. július 4-től 22-ig tartott. 

Hunyadi János és Szilágyi Mihály vitézei a később szentté avatott Kapisztrán János itáliai ferences szerzetes keresztes népfelkelőivel együtt megsemmisítő vereséget mértek a Konstantinápolyt három évvel korábban elfoglaló II. (Hódító) Mehmed szultán többszörös túlerőben levő hadseregére.

 A világraszóló hőstett 555. évfordulója tiszteletére az Országgyűlés 2011-ben a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította július ­22-ét. Joggal, hiszen a győztes csata csaknem hetven esztendőre megállította az Oszmán Birodalom európai terjeszkedését.

Az azonban nem felel meg a történelmi valóságnak, hogy III. Callixtus pápa a nándorfehérvári győzelemért való hálaadás kifejezéséül rendelte el a déli harangozást. Ugyanis az egyházfő nem a győzelem után, hanem még előtte, 1456. június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepnapján adta ki híres bulláját. Amely a török elleni keresztes hadjáratra való mozgósítás és lelkesítés jegyében, a keresztény világ minden templomában a harangok minden nap háromszori megszólaltatását – délután 3 és este 6 óra között – és az Úr imádságának háromszori elmondását rendelte el, és különleges bűnbocsánatot ígért mindazoknak, akik imáikkal segítik a kereszteseket. 

Mivel a pápai bulla híre Magyarországra csak a nándorfehérvári diadal után (!) érkezett meg, ezért él a harangozás azóta a győzelem emlékeként a hazai köztudatban.

 Aztán az 1500-as szentévben VI. Sándor pápa az újra erősödő török veszedelem hatására szintén bullában fordult a keresztényekhez, ő ismét elrendelte a mindennapi harangozást, s attól kezdve délben szólalnak meg a harangok idehaza és az egész keresztény világban.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha a déli harangszó nem is, az egyik legszentebb keresztény ünnep, Jézus színeváltozása (transfiguratio Domini) eredetileg is a nándorfehérvári diadalhoz kötődik: III. Callixtus pápához ugyanis 1456. augusztus 6-án érkezett meg a július 22-i győzelem híre, és ő ennek emlékére tette augusztus 6-ra ezt a katolikus ünnepet.

De ha jobban belegondolunk, mégsem igazságos tévhitről beszélni a déli harangszóval kapcsolatban, mivel egy több mint fél évezredes hagyományról van szó, ami kétségkívül összefonódott a nándorfehérvári hőstettel. 

A kezdetben buzdításként meghúzott harangok több mint fél évezrede a hálaadás harangjaiként zúgnak minden délben a keresztény világban.

 1456. július 22-e az emberi helytállásnak, a hazafiságnak, az európaiságnak és a kereszténységnek máig élő példaképe: egyszerre része a keresztény Európa és a magyarság közös emlékezetének.

Sőt, nem csak az európai emlékezetnek. A nándorfehérvári győzelem ötszázadik évfordulóját 1956-ban az amerikai magyar emigráció többek között Truman amerikai elnök gondolataival ünnepelte meg. Mint a Csicsery-Rónay István volt kisgazdapárti emigráns politikus által szerkesztett Hírünk a Világban folyóiratban akkor megjelent, Harry S. Truman külföldi diplomatáknak elmondta: ő jól tudja, hogy több európai kis nép milyen sokat tett a történelem folyamán az egész Nyugat civilizációjáért. A Fehér Ház lakója megjegyezte,

 „mennyire feledésbe merült például Hunyadi János neve, aki 1456 nyarán Belgrádnál diadalt aratott II. Mohamed seregei fölött, a szó szoros értelmében megmentve a keresztény Európát a török áradattól”.

Az akkori amerikai elnök még tudta, hogy a nemzetek vezetőire nézve kötelező nemcsak saját népük múltjának ismerete, hanem minden nemzeté, ha vállalni akarják a vezetői felelősséget. Ám jelenlegi utódja vajon mit tud a múltról? Például Hunyadi Jánosról? A nándorfehérvári diadalról? A déli harangszóról? Egyáltalán bármiről?

Borítókép: A nándorfehérvári diadal. Ismeretlen XIX. századi festő munkája (Forrás: Wikipedia)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

Mellbevágó adat: Bécs környékén az iskolások hetven százaléka nem tud németül

Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

Az unió radikális átalakítása

Ambrus-Jobbágyi Zsófia avatarja
Ambrus-Jobbágyi Zsófia

Ursula, a nő!

Jeszenszky Zsolt avatarja
Jeszenszky Zsolt

Merénylők, árulók, gazemberek

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.