Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent.
(Máté evangéliuma 5,8)
Van-e annál nagyobb ajándék, mint hogy mi, emberek jelen lehetünk egymás életében? Érzésekkel, gondolatokkal, szavakkal, akarattal, tettekkel és bizony mulasztásokkal is. Ma, itt, mindezek itt vannak velünk. Az, amit Tellér Gyulával együtt s róla gondoltunk és gondolunk, a szavak, amelyek beszélgetéseinkben szerepet játszottak, szellemi alkotásai, amelyek valóságos döntésekben, tettekben öltöttek testet. Bizony itt van az is, ami megtörténhetett volna vele, velünk, de nem történt meg, és most már nem is történhet ezen a világon. És mindezekkel együtt most rátekinthetünk Tellér Gyula tiszta szívére.
„Boldogok a tiszta szívűek…” A tiszta szív elsősorban nem erkölcsi kategória, még csak nem is érzelmi, a XIX. századi romantikus érzések jegyében. A keresztény kultúra ősforrásában, a Bibliában a szív, a tiszta szív az élet egységét jelenti. Amikor az érzelem, az értelem és az akarat együtt vannak, és így egy egész lehet az életünk. Ezért lehet Tellér Gyula búcsúzó igéje a család által választott jézusi mondat: „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent.”
Nem volt mindig boldog. Ki boldog mindig? Ami igazán nagy, mély és gyöngéd az életünkben, a boldogság, arra várni kell. Az nem úgy jön el, mint a vihar, hanem a létezésre ébredés, a növekedés, a formálódás isteni törvényszerűségét követve.
De akik Tellér Gyula életének gazdagságából részesültek, azok ismerik ennek az érzelemnek, értelemnek, akaratnak a növekvő egységét és a lenyűgöző, elvarázsoló voltát. Először és mindenekelőtt a családja, mert bármilyen messze is viszi az embert a saját élete, a tervei, az aktivitása, a harcai, a munkája, a barátai, a végén – milyen kijózanító – mégis a család marad. Mert az a kezdet.
Ez a kezdet, a Fáy, a Hausmann, a Tellér családok évszázados történeteiből indul, és megérkezik a lányához, majd az unokáiban folytatódik. A néha sírásban végződő matekpéldák, a lányával újrajárt egyetem, az evezős társaság, akikben a család és a barátság közös öröme testesült meg. Itt a tiszta szívek találkoztak, együtt tanulmányozták a Duna örvényeit.
