A felügyeleti és elszámoltathatósági bizottság az Egyesült Államok képviselőházának legfőbb vizsgálóbizottsága. Az elnöke egyike annak a három képviselőházi tagnak, akiknek felhatalmazásuk van arra, hogy bizottsági szavazás vagy a legmagasabb rangú taggal folytatott konzultáció nélkül hivatalos, kötelező erejű idézést adjanak ki (igaz, az évek során gyakorlattá vált az így kiadott idézésektől való tartózkodás).
Comer szerint a képviselőház felügyeleti és elszámoltathatósági bizottsága továbbra is követni fogja Bidenék pénznyomát, és kihallgatja a tanúkat, hogy megállapítsa, külföldi szereplők vették-e célba Bidenéket, Biden elnök kompromittált és korrupt, a nemzetbiztonság pedig veszélyben van-e.

A bankkivonatok áttekintése alapján a bizottság arra is figyelmeztetett, hogy a tengerentúlról történő átutalások egy része a befolyásolás jele lehet, vagyis Biden hivatali időszakaiban komoly szerepet játszhattak, és befolyásolhatták az Egyesült Államok politikáját. Például az elnök fia 2017 és 2019 között apja dela­ware-i házában élt, és ekkoriban jelentős üzleti kapcsolatokat épített ki a Kínai Kommunista Párt hírszerzésének legmagasabb köreihez tartozó üzletemberekkel.

Néhány érdekes részlet ebben a körben. Delaware államban alapították a Robinson Walker korlátolt felelősségű társaságot 2008-ban. 2015 és 2017 között a Biden család tagjai és cégeik több mint 1,3 millió dollárt kaptak a Robinson Walkerhez köthető számlákról. A Biden család tagjai, akik többek között pénzt kaptak: az elnök első fiának özvegye, Hallie Biden, aki 2017-ben két különálló kifizetést kapott összesen 35 ezer dollár értékben, az elnök testvére, James Brian Biden, és az elnök fia, Robert Hunter Biden.

Miközben gyanús, botrányos ügyek árnyékolják be az elnökségét, Biden hivatali alkalmasságát már kétlik a baloldali választók is, és erősen csökken a támogatottsága. Az ABC egyik friss közvélemény-kutatása szerint az ameri­kaiak 68 százaléka szerint Joe Biden túl idős egy újabb elnöki terminushoz, és a támogatottsága 36 százalékra csökkent (az elmúlt években ez az érték többször meghaladta a negyven százalékot, sőt elnöksége elején az ötven százalékot is). Ugyanebben a közvélemény-kutatásban arról számoltak be, hogy az amerikaiak 63 százaléka nem hiszi el, hogy Biden szellemileg alkalmas az elnöki tisztségre.

A választók továbbra is a gazdasági helyzetet tartják az egyik legnagyobb problémának. A magas infláció és a központi bank által növelt kamatlábak – amelyek megemelték a jelzálog- és autóhiteleket – aggodalomra adtak okot az amerikai lakosság körében. Egy másik jelentős ok a bizalomvesztésre a demokraták migrációs politikája lehet. A Covid által hozott szigorú beutazási szabályok eltörlése miatt a mexikói határvárosokban hatalmas sorok alakultak ki. A megkérdezettek 54 százaléka ellenzi az Egyesült Államokba beengedett bevándorlók számának növelését. A republikánusok továbbra is ellenzik a tömeges migrációt, és 77 százalékuk nem támogatja a migrációs politika enyhítését.

A megkérdezettek 14 százaléka a bűnözésben látja a legnagyobb problémát (12 százaléka a demokratáknak és 15 százaléka a republikánusoknak). A demokraták 13 százaléka a társadalmi egyenlőtlenségeket gondolja az Egyesült Államok legnagyobb problémájának, míg ugyanezt a republikánusoknak mindössze egy százaléka jelölte meg, mint legégetőbb problémát a Reuters szerint. Amint az előbb már kitértünk rá, az amerikaiak jelentős része szellemileg már alkalmatlannak tartja az Egyesült Államok 46. elnökét. Fáradtnak, gyengének, zavarodottnak, összefüggéstelennek tűnik, és ez a gyengeség üzenetét küldi az egész világnak a Fehér Házból Barack Obama és Donald Trump volt orvosa, Ronny Jackson képviselő szerint. Felmerült a kérdés, hogy jogilag milyen lehetőségek vannak a cselekvőképtelen elnök leváltására.

A módosítás 4. szakasza azonban szürkezónát nyit és lehetővé teszi azt, hogy az elnököt a szellemi cselekvőképtelensége esetén is elmozdíthassák. Az alelnöknek és a kabinetnek vagy a kongresszus és a törvény által meghatározott más testület küldhet a kongresszusnak egy nyilatkozatot, amely szerint az elnök nem képes ellátni hivatalának hatásköreit és kötelezettségeit. A kongresszusnak 48 órája van az ülésezésre, és 21 napja a döntés meghozatalára. Az elmozdításhoz mindkét ház kétharmadának szavazata szükséges.

Persze a politika logikája azt mondatja velünk, hogy a realitás tárgyát nem képezi az, hogy egy alelnök, jelen esetben az ugyancsak népszerűtlen Kamala Harris (a Rasmussen Poll szerint 57 százalékos az elutasítottsága) ilyen nyilatkozatot tegyen, illetve a két ház kétharmados támogatottsága is jelentős akadályt jelenthet. Így az esetleges hivatalvesztés kapcsán marad a külső törvényes beavatkozás vagy kikényszerítés alternatívája, de az idő általában a hivatalban lévő elnöknek dolgozik abban a tekintetben, hogy indulhat-e vagy sem a jövő évi elnökválasztáson.

A szerző alkotmányjogász

Borítókép: Illusztráció (MTI/EPA/Abaca pool/Yuri Gripas/pool)