Kezdődik a demográfiai csúcs

Ötödik alkalommal rendezi meg Magyarország a Budapesti demográfiai csúcsot szeptember 14–15. között. Öt kontinens húsz országából mintegy hatvan felszólaló és csaknem hatszáz vendég érkezett hazánkba, köztük állam- és kormányfők, miniszterek, egyházi vezetők, világhírű gondolkodók és szakemberek, hogy a családokat, a demográfiát érintő legfontosabb kérdéseket megvitassák. Nem Washingtonba, nem Brüsszelbe, nem Berlinbe, nem Pekingbe vagy Új-Delhibe, nem Párizsba és nem is Mexikóvárosba vagy Johannesburgba. Budapestre, amelyről ma már magabiztosan kijelenthetjük, hogy minden idők legnagyobb nemzetközi demográfiai konferenciájának ad otthont ezekben a napokban.

Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke, Rumen Radev, Bulgária elnöke, Jordan B. Peterson világhírű gondolkodó, Nick Vujicic, James Heckman Nobel-díjas közgazdász, Gad Saad filozófus és megannyi családpárti szakember szólal fel a konferencián. Itt van Azerbajdzsán házelnöke és Bosznia-Hercegovina államelnökségének szerb tagja, a legnagyobb európai családbarát NGO-k vezetői, Tanzánia alelnöke, kilenc nemzet minisztere, vagy miniszteri jogállású döntéshozója, médiaszakemberek, kutatók és demográfusok.

Mindez már önmagában büszkeségre adhat okot, de a tény, hogy Magyarország ad otthont ennek az eseménynek, jóval nagyobb jelentőségű.
A kétévente megrendezett Budapesti demográfiai csúcsot 2015-ben, akkor még államtitkárként, Novák Katalin indította el, aki Magyarországi köztársasági elnökeként idén is az esemény házigazdája.

A Budapesti demográfiai csúcs jelzi, hogy Magyarország a demográfiai kérdések, a családokról való gondolkodás központja, szellemi műhelye lett. Vannak gazdasági, katonai hatalmak, egyes nemzetek a technológiai fejlettség terén járnak élén, mások a kulturális hatalom, a soft power terén emelkednek ki a mezőnyből. És ezek között persze átfedés is van. De amint a családok megerősítéséről, a hagyományos közösségek védelméről van szó, ma már egyre többen Magyarországra mutatnak.

És ennek jelentősége van. Egy tízmilliós, közepes területű országban élünk. Több mint ezeréves múlttal büszkélkedhetünk, de talán nem sok nemzet van, amelynek hasonló nehézségekkel, szenvedéssel és küzdelemmel kellett szembenéznie. Mindössze harminc év telt el azóta, hogy megszabadultunk a kommunizmustól. Nincsenek jelentős ásványkincseink, természeti erőforrásaink, nincs tengeri kijáratunk és földrajzi elhelyezkedésünk sem predesztinál arra, hogy a világ folyamatait befolyásoljuk, alakítsuk.

Ma azonban politikai, egyházi vezetők, médiaszakemberek, véleményformálók, az NGO szektor vezetői nem az USA-ba, nem Kínába, nem Németországba, nem Kanadába és nem is Brazíliába, hanem Magyarországra jönnek el, hogy a demográfiai kérdésekről cseréljenek eszmét. És nem csupán ide jönnek. Figyelik, tanulmányozzák azt, hogy mit csinálunk Magyarországon. Mit mondunk, miként törekszünk a családok támogatására, milyen jogszabályokkal védjük az emberi életet és hogyan próbáljuk meg érvényesíteni a gyermekek érdekeit a káros hatásokkal szemben.
Mindez pedig kapukat nyit számunkra a nemzetközi térben, lehetőséget ad párbeszédre, együttműködések, partnerségek kiépítésére és barátságok kialakulására. A családügy tehát a nemzeti érdekérvényesítés meghatározó szegmense, amely világos stratégiai előnyökkel, a nemzetközi mozgástér bővülésével jár Magyarország számára. A demográfia terén vezetőként tekinthetünk magunkra, és vezetőként tekintenek ránk a világ számos pontján. Ezt szimbolizálja a Budapesti demográfiai csúcs.

További Vélemény híreink

Nem a gender oldja meg a demográfiai problémákat

Nem vezetett persze ide egyenes út. Elhatározás, víziók, politikai cselekvés, képesség kellett ahhoz, hogy ma Magyarország a családok megerősítése terén referenciapont legyen. Hazánk volt az első nemzet, amely zászlajára tűzte a demográfiai válság leküzdését. Átfogó kezdeményezések indultak el annak érdekében, hogy a vágyott gyermekek megszülessenek, a gyermeket nevelő családok egyel előbbre tudjanak lépni és a következő generációk számára egy biztonságosabb, kiszámíthatóbb, tervezhetőbb jövőt tudjanak biztosítani. Magyarország egyedülálló módon, példaértékűen védi a hagyományos közösségeket, a családi értékeket. A legmagasabb jogforrási szinten, alaptörvényben biztosítja a családok és az élet védelmét, rögzíti a házasság fogalmát mint egy apa és egy anya között, önkéntes alapon létrejött szövetséget.

Tesszük mindezt akkor, amikor a széljárás nem nekünk kedvez. Olyan időszakot élünk, amikor a józan ész, a normalitás az élet lassan minden területén háttérbe szorul. Család- és gyermekellenes ideológiák törnek utat maguknak, amelyek a gyermekvállalásban és a családalapításban a környezet károsítását vagy épp a női jogok csorbulását kívánják láttatni. Az egyéni önmegvalósítás uralkodik, a közösségeket háttérbe szorítanák, a szülők jogait megnyirbálnák. Mindehhez számos politikai vezető asszisztál, lemondva arról, hogy az Európa előtt álló kihívásokra fenntartható, hosszú távú megoldást találjunk. Ma Európában – Magyarországon kívül – jóformán senki nem beszél arról, hogy a kontinens népessége kizárólag a migrációnak köszönhetően nő. Senki sem beszél arról, hogy a csökkenő születésszám, a demográfiai válság Európa versenyképességét, világban betöltött szerepét veszélyezteti. Senki sem beszél érdemben a migráció negatív következményeiről, sem arról, hogy a jelenlegi tendenciák folytatódása esetén az európai nemzetek gazdasági, kulturális értelemben is hanyatlásnak indulnak.

A Budapesti demográfiai csúcs az európai politikai diskurzus részévé kívánja tenni a demográfiai kérdésekről való gondolkodást. A demográfia ugyanis versenyképességi tényező. A világrend átalakulásának kellős közepén járunk. Megszűnt az Egyesült Államok hatalmi elsőbbsége, az egypólusú világrend, és egyre több nemzet kérdőjelezi meg a nyugati szövetségi rendszerek vezette felállást. A világgazdaság súlypontja Ázsiába tolódik, Európa egyre kisebb mértékben járul hozzá a globális GDP-hez, csökken az európai vállalatok versenyképessége, az ukrajnai háború pedig gazdasági visszaesést, magas inflációt, magas energiaárakat eredményezett. Mindeközben egyetlen európai országban sem születik elegendő gyermek a népesség hosszú távú fenntartásához. Európa számára tehát sorskérdés, hogy képes-e megújulni és elérni, hogy ne csak szemlélője, hanem alakítója legyen a változásoknak.

De egyelőre a demográfia nem képezi az európai politikai diskurzus lényegi részét. Nem arról van szó, hogy Magyarország megtalálta a biztos receptet a demográfiai válság leküzdésére. De megalkotott egy egyedi modellt, amely képes volt eredményeket produkálni – például hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv az EU tagállamai körében. Európa demográfiai megújulásának feltétele, hogy a kérdést napirendre vegye és érdemi politikai párbeszéd induljon el.

Addig is, Magyarország büszke lehet arra, hogy immár ötödik alkalommal hívja össze a Budapesti demográfiai csúcs részeként a világ családbarát döntéshozóit és képviselőit.

A szerző a Sándor-palota stratégiai igazgatóhelyettese

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)