Mindennek az előzménye, hogy a Real Madrid színes bőrű, brazil származású játékosa gyakori célpontja a rasszista sértegetéseknek a spanyolországi stadionokban.
A Valencia–Real Madrid spanyol bajnoki mérkőzésen a hazai szurkolók egy része rasszista kifejezésekkel illette a játékost, emiatt a mérkőzést rövid időre félbe is kellett szakítani. A Vinícius-ügy rávilágít a spanyol jogszabályok hiányosságára, valamint a Spanyol Labdarúgó-szövetség és a La Liga (a spanyol labdarúgóliga) rasszista cselekményekkel szembeni tehetetlenségére is.
Az utolsó csepp a pohárban az lehetett, hogy a Valencia szurkolói állítólag majomnak nevezték Viníciust, aki ezt a második félidő közepe táján jelezte a játékvezetőnek, majd úgy tűnt, hogy a támadó nem akarja folytatni a játékot, de végül a vezetőedzővel történt egyeztetés után nem vonult le a pályáról. A hosszabbításban aztán a csatár a Valencia egyik játékosával tettlegességig fajuló összetűzésbe került, amiért a bíró kiállította.
Vinícius Jr. ezt követően rasszistának nevezte a La Ligát és Spanyolországot:
„A rasszizmus normális a La Ligában. […] Egy gyönyörű nemzet, amely befogadott engem, és amelyet szeretek, de amely egy rasszista ország képét exportálja a világba. […] Ma Brazíliában Spanyolországot a rasszisták országaként ismerik.”
Az eset kapcsán a Real Madrid a közleményében úgy fogalmazott:
„Úgy véli, hogy az ilyen támadások gyűlölet-bűncselekménynek is minősülnek, ezért az állami főügyészséghez, konkrétan a gyűlölet-bűncselekmények és diszkrimináció elleni ügyészséghez benyújtotta a megfelelő feljelentést, hogy a tényeket kivizsgálják és tisztázzák a felelősséget.”
Továbbá kijelentette, hogy ezek az esetek „közvetlen támadást jelentenek a szociális és demokratikus spanyol jogállam együttélési modellje ellen”.
A sokáig megtűrt spanyol rasszizmussal szemben a brazil kormány is reagált a történtekre, szerintük Vinícius többször is rasszista visszaélések célpontja volt ebben az évadban, és ez az incidens egy újabb megengedhetetlen epizód. A külügyminisztérium közölte:
„Mélységes sajnálatunkat fejezzük ki amiatt, hogy mindeddig nem tettünk hatékony intézkedéseket e rasszista cselekmények megismétlődésének megakadályozására és elkerülésére.”
Sürgette a spanyol kormányt és a sporthatóságot, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az elkövetők megbüntetése és e cselekmények megismétlődésének megelőzése érdekében. Brazíliában pedig több tüntetést is szerveztek a rasszizmus ellen a spanyol konzulátus előtt, valamint a riói Krisztus-szobor kivilágítását is lekapcsolták, hogy az sötétbe boruljon.
A baloldali spanyol kormány halovány reakciója sem maradt el, Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök kijelentette, hogy a futballban zéró tolerancia érvényesül a rasszizmussal szemben. Hozzátette:
„A sport a tolerancia és a tisztelet értékein alapul. A gyűlöletnek és az idegengyűlöletnek nincs helye futballunkban és társadalmunkban.”
Az európai labdarúgás diszkriminációellenes szervezetének (FARE) ügyvezető igazgatója, Piara Powar a BBC-nek elmondta, hogy ebben a szezonban 11 rasszista esetet regisztráltak a stadionokon belül, és hogy a spanyol futball most válságban van. Ez az a szervezet, amely kellő muníciót szolgáltatott bizonytalanságával a hazai balliberális portáloknak, hogy a történelmi nagy-magyarországos szimbolika ellen hergelhessenek. A FARE sokak szerint ugyanakkor finoman meg is védte a helyzetet:
„A spanyol szabályozás zavaros. Senki sem tudja igazán, hogy a spanyol szövetségnek vagy a kormánynak kellene-e lépnie. Hiányzik a felelősségvállalás, és hiányzik az, hogy egyetlen szervezet is előálljon, és azt mondja, hogy mi vállaljuk a felelősséget ezért, és végigvisszük az intézkedéseket, amíg nem kezdünk el látni némi változást.”
A Spanyol Labdarúgó-szövetségben és a La Ligában tehát hiányoznak a rasszizmus elleni mechanizmusok. Az említett szervek saját hatáskörben nem tudnak érdemben fellépni: a rasszista eseteket az ügyészséghez vagy a sportban előforduló erőszak, rasszizmus, idegengyűlölet és intolerancia elleni állami bizottsághoz tudják továbbítani.
Pedig a spanyol büntető törvénykönyv gyűlölet-bűncselekményről szóló 510. cikke elég egyértelműen szankcionálja a rasszista megnyilvánulásokat. Sőt létezik egy „A sportban előforduló erőszak, rasszizmus, idegengyűlölet és intolerancia elleni július 11-i 19/2007. törvény”, illetve egy 203/2010. február 26-i királyi rendelet a sportban előforduló erőszak, rasszizmus, idegengyűlölet és intolerancia megelőzéséről szóló jogszabály jóváhagyásáról. Mindhárom norma jól használható lenne ilyen esetekben.
Sőt elvileg működik egy úgynevezett Állami Bizottság a sportban előforduló erőszak, rasszizmus, idegengyűlölet és intolerancia ellen, amelyet a Spanyolország által vállalt nemzetközi kötelezettségvállalások, elsősorban a sportesemények, különösen a labdarúgó-mérkőzések miatti erőszakról és a nézők általi megzavarásról szóló európai egyezmény aláírása után hoztak létre a korábbi sporttörvényben.
Lassan, de a nemzetközi nyomás hatására is született néhány verdikt az ügyben. Vinícius piros lapját utólag eltörölték, míg a kiállításban kulcsszerepet játszó VAR-felügyelő játékvezetőt levették a további meccsekről (ennek oka az volt, hogy amikor a játékosok összeugrottak, a VAR csak Vinícius ütését mutatta meg, azt viszont nem, hogy előzőleg a valenciai játékos a nyakánál fogva ragadta meg a brazilt).
A Valenciát első körben 45 ezer eurós bírság megfizetésére, továbbá öt mérkőzésre szóló szektorbezárásra büntette a szövetség, ám ezt később a klub fellebbezése nyomán 27 ezer eurós pénzbüntetésre és hárommeccses korlátozásra csökkentették. A három – 18 és 21 év közötti – elkövetőre öt-öt ezer eurós (körülbelül 1,85 millió forint) bírságot szabott ki
a sportban előforduló erőszak, rasszizmus, idegengyűlölet és intolerancia elleni állami bizottság a rasszista megjegyzések miatt, és egy évre eltiltották őket a stadionoktól (a Valencia örökre kitiltotta az érintett szurkolókat a stadionjából).
