Spanyolországban az olyan szavak, mint a nemzet, egyfajta tabunak számítanak, kivéve, ha katalán vagy baszk szeparatistákról van szó. Talán ez az oka, hogy innen, a távolból olvasva Orbán Viktor szavai nem homlokráncolást váltanak ki, hanem inkább bátornak és hazafiasnak hangzanak a konzervatívok körében. Nyugat-Európában és konkrétan Spanyolországban a kormányok a progresszív konszenzus mellett tették le a voksukat ahelyett, hogy a nemzeti érdeket védelmeznék. Valójában a spanyol baloldal számára már a „nemzeti érdek” fogalma is túl radikálisnak hangozhat. Végül is – morogják – hogyan is aránylik egy nemzet érdeke az emberiség hasznához? Ez természetesen hamis dilemma, de az európai baloldal olyan régóta tagadásba burkolózott, hogy mindennapossá váltak a csalárd dilemmák.
Orbán Viktor néhány héttel ezelőtt azt mondta Tucker Carlsonnak:
Az egyik oldalon Európában és valószínűleg az ön hazájában is, de Európában egyértelműen olyan emberek csoportjai találhatók, akik úgy gondolják, hogy a legfontosabb dolog a világon a saját egójuk, saját maguk, az »én«. Ez a világ közepe. A másik tábor, a társadalom másik része pedig olyan emberekből áll, akik úgy gondolják, hogy ez nem igaz, mert vannak bizonyos dolgok, melyek fontosabbak, mint az »én«, mint a saját egóm. Isten, haza, család. És mivel ezek fontosabbak nálam, ezeket magasabb szinten kell szolgálnom.
